Akarod, hogy ez a szoftver nyílt forrású legyen? Itt az alkalom.

Címkék

Nemrég volt szó itt nálunk a Linux Tycoon-ról, ami a világ (feltehetően) első és egyetlen Linux disztribúció építő/készítő szimulátora. A játék jelenleg zárt forrású. Viszont a fejlesztő szeretne egy próbát tenni a nyílt forrású világban. Szeretné megnyitni játékai/programjai/eszközei - Illumination Software Creator, Linux Tycoon, BLABA, 2299 : THE GAME, Radical Comic Designer, The Lunduke SDK - forráskódját, de közben szeretne annyi pénzhez is jutni a közösségtől, ami fedezi azt, hogy teljes időben továbbra is a szoftverek fejlesztésén dolgozhasson. A szoftverek forrását GPL alá helyezné.

Mint írja, korábban érvelt azzal, hogy ez nem életképes módszer a fejlesztés finanszírozására, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nincs sok olyan sikertörténet, amely arról szól, hogy független fejlesztő meg tud élni a közösség támogatásából.

De elgondolkodott a dolgon és arra jutott, hogy hogyan tudhatná biztosan a választ addig, amíg ki nem próbálja? Ha neki bejönne ez a finanszírozási modell, akkor más, hasonló cipőben járóknak jó példa lehetne arra, hogy megvalósítható ez az elképzelés.

Hogy a terv működjön, a közösségnek havi 4000 dollár támogatást kellene összeadnia. Ennyi fedezné azt, hogy a fejlesztő teljes időben a szoftverek fejlesztésén dolgozhasson. Mától kezdve az emberek elkezdhetik a támogatást. Ha a jövő hét során sikerül elérni a 4000 dolláros szintet, akkor a fejlesztő megnyitja szoftverei forrását. A forrásokat feltolja publikus verziókezelőbe (pl. GitHub) és tovább dolgozik rajtuk. A programjaival összefüggésben született néhány szabadalmi bejelentése is. Siker esetén ezeket is a nyílt forrású közösség rendelkezésére bocsátja.

Mi van, ha a terv nem működik és nem jön össze a tervezett havi összeg? Akkor mindenkinek visszafizeti a támogatást és minden marad a régiben. Folytatja a fejlesztést zárt formában és egy kicsit csalódott lesz.

Hogy más érdeklődő is tanulhasson a projektből, az egész folyamatot annyira átláthatóvá teszi, amennyire csak tudja. A hét folyamán többször is közöl majd statisztikákat arról, hogy hol tart a projekt. Az indulás után 12 órával már 300 dollárnyi felajánlás érkezett.

Részletek itt.

Hozzászólások

Az a baj a pók elképzelésével, hogy ha nem jön össze a pénz, az nem feltétlen a modell életképtelenségét igazolja. Lehet, hogy egyszerűen csak a programjai nem elég jók arra, hogy havi 4 ezer USD-t összekalapozzon velük.

--
trey @ gépház

Egy ilyen cuccert egy osszegben egyszeri alkalmal ossze tud kalapolni max. 10000$.

Ki fene igerne meg, hogy elete vegeig fizet ennek az arcnak havi 2$ ????
Raadasul egy nagyon max 14.99$ -os jatekert ?
Ha mindeketten 40 evig eltek meg, akkor az 960$ USD.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Nem próbáltam ki ezt a Linux Tycoont, csak olvastam róla több helyen. A screenshotok és leírások alapján nem egy olyan játék, amiért pénzt adnék, főleg, hogy vannak igényesebb és érdekesebb open source játékok is. Ha valaki kibővítene bizonyos rég várt feature-ökkel bizonyos open source játékokat, azért viszont már lehet.

Nem vagyok rá különösebben büszke rá, de én megnéztem a kalóz változatot. Maradjunk annyiban, hogy ez egy réteg játék, de abból is a nagyon legvékonyabb réteg.
A srác most a legjobban tenné ha grafikusoknak könyörögne, hogy nagyon olcsón vagy ingyen gyártsanak neki grafikát. Ilyen állapotban kizárt, hogy normális mennyiségű pénzt össze tudjon szedni. Ez ma már kevés.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Havi 4000 USD, és csak egy programért? Nem sok ez egy kicsit? Bár, elnézve az amerikai kereseteket, az utazási ügynök és az alkalmazott ügyvéd (bármit is jelentsen) szintjét megüti :)
Ezen kívül hány programja van még? :)
Egy órarend-készítő program szerint eddig nem kapott 4000 dolcsi támogatást, pedig szerintem azt sokkal nagyobb meló írni...

"Havi 4000 USD, és csak egy programért? Nem sok ez egy kicsit?"

Nem, ennyit magyarhonban is megkeres az ember.

"Bár, elnézve az amerikai kereseteket, az utazási ügynök és az alkalmazott ügyvéd (bármit is jelentsen) szintjét megüti :)"

Amerikában 4000USD eléggé kevés a megélhetéshez.

"Egy órarend-készítő program szerint eddig nem kapott 4000 dolcsi támogatást, pedig szerintem azt sokkal nagyobb meló írni..."

Órarend készítő programom nekem is volt, mert mindegyik gimnáziumhoz készült, szakképző iskolához nem nagyon volt. De nem sokkal nagyobb meló, mint egy játék. :)
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

szerintem nem eletkepes a modell amit kitalalt. nem latom, hogy miert kene havi x dollart fizeni egy szoftverert. adjon szolgaltatast amiert kifizetem a penzt es akkor okes. de akkor meg nem (feltetlen) szukseges a kod megnyitasa.

Hogyha a gyermeknevelő közösség összedobna nekem 600 dollárt havonta, akkor teljes időben foglalkozni tudok a fiammal és GPL alá helyezném a gyermeknevelést, ahogy én csinálom.

Mi van, ha összejön az első havi 4000$, ő megnyitja a kódot és jövő hónapban már 100$-t sem szed össze? Ezzel mintha nem számolt volna...

Ezt forráskódja válogatja... :)

Annó megnéztem a FreeCiv forrását, hogy majd jól megírom a Java portját a játéknak, aztán inkább nem írtam meg, annyira gányolt C forrása van, hogy egyszerűbb újraírni az interfész specifikációk alapján, csak FreeCiv esetén ilyen sincs...
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

és amúgy azt gondolja, hogy ha zártan tartja a kódot, akkor élete végéig 4000$-t keresne ezzel a programmal? :)

Nem vagyok, egy "telhetetlen étvágyú" ember, de ezek a játékok majdnem hogy a netes-flash kategóriába beleférnek (jó gondolom egyedül írja, így lehetetlen dolog egy komoly cég által összerakott játékkal összehasonlítani de akkor is más az élmány). Szerintem erősen túlbecsüli a fanatizmust.
Az ages of empire 2 vagy heroes3, vagy morrowind kódokért viszont szívesen adnék havi 2 dollárt.
------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Én ezt nem értem, vannak most is OS projektek, amiért jó pénzt zsebel be a fejlesztő.
Ő is adhatná pénzért a szoftvereit amellett, hogy elérhetővé teszi a forráskódot. Ha jó a program akkor meg is veszik az emberek. Aki nem venné meg az eddig se vette meg (warez).