A Linux kernel forráskódját 75%-ban ezért fizetett fejlesztők írják

Kernel

Jonathan Corbet, az LWN.net alapítója majd' egy év commitjait elemezve többek közt arra a következtetés jutott, hogy a patchek 75%-a olyan fejlesztőktől érkezik, akik valamely nagyobb cégnél, megélhetésszerűen foglalkoznak a Linux kernel fejlesztésével. Tapasztalatairól a Wellingtonban megrendezett Linux.conf.au 2010 konferencián beszélt.

Felmérését a 2008 december 24 és 2010 január 10 közt beküldött patchekre alapozza. Ezen időszakban 2,8 millió sor érkezett 55 000 patch formájában, miközben a Linux kernel a 2.6.28-as verzióról 2.6.32-ig fejlődött. Ez a mennyiség napi több mint 7 000 sornak felel meg.

A sokak számára legmeglepőbb eredmény azonban mégsem ez: vizsgálatai során arra lett figyelmes, hogy a kernelbeküldők 18%-a volt az, aki nem jelölt meg semmilyen vállalatot, ily módon tekinthető önzetlen segítőnek, további 7% nem fedte fel céges kapcsolatait, míg a fennmaradó 75% olyan munkakörben dolgozik, ahol a kernelfejlesztés fő kötelezettségei közé tartozik.

Ezen belül a Red Hat vitte a prímet, 12%-kal, őt követte az Intel, 8%-kal, az IBM és a Novell 6-6%-kal, majd az Oracle 3%-kal. Corbet megjegyezte, hogy minden szemben álló üzleti érdek ellenére, a szereplők közt jól ment az együttműködés a központi kernelfejlesztésnél.

Eredeti cikk, további információk itt.

( Hunger | 2010. 01. 23., szo – 10:32 )

"Those figures also don't include companies like Google which rely on Linux-based systems for their own technology, but tend not to contribute code back to the kernel."

( Charybdis | 2010. 01. 23., szo – 11:56 )

Hát igen, szerintem a komplexebb programokat csak önkéntesekkel nem lehet megíratni, muszáj a kereskedelmi támogatás (azaz hogy vki pénzt csináljon az adott programból).

Persze a kisebb programoknál működik, hogy csak önkéntesek írják, de én nem tudok olyan nagyobb projektről, aminél ez lenne a helyzet.

Pl. egy OpenOffice, MySQL vagy Firefox bonyolultságú projektet sosem tudnának csak önkéntesek megírni, nem lenne rá elég ember. A Drupalon is már nagyon sok fizetett programozó dolgozik, enélkül sokkal elmaradottabb lenne a Drupal.

Valljuk be azért bizonyos fejlesztők munkáját nem csak a fizetség motiválja, hanem az is, hogy a cégük eszközén hiba nélkül fusson a Linux (vagyis a főnök b*sztatja). Nem mellékesen pl. az Intel Linux fejlesztői hozzáférnek a belső Intel doksikhoz, ami jelentős könnyebbség a civilekkel szemben... :)

Üdv: Tamaas

Azaz neki ez a munkája, amiért pénzt kap. És a pénzért csinálja. Erről szól a cikk címe.
Vagy szerinted jellemző, hogy ennek a 75%-nak valójában nem is ez a munkája, de a főnöke basztatja a cégnél, hogy gézukám, csináld már meg, mert ha nem, szétrúgom a segged?

suckIT szopás minden nap! Ubuntu in action

Ha csak azért csinálná, akkor feltehetően hétfő-péntek 8-16 óráig dolgoznának. De mivel a legtöbb fejlesztő elérhető hétvégén, ünnepnap, karácsonykor, szilveszterkor is, feltehetően hogy nem csak azért csinálják, mert ez a munkájuk. Egyébként ideális esetben a munkád a hobbid is, így nem probléma, ha munkaidőn túl is foglalkozol vele.

--
trey @ gépház

Valóban, viszont ha nem hagyja, akkor kirúgják. A legtöbben pótolhatóak. Viszont egyeseknek családja van és nem nagypofájúskodhat, hogy márpedig ő csak annyit dolgozik, amennyi neki kényelmes. Két ember nem alázkodik meg a munkaadójának:

1. Az aki pótolhatatlan az adott cég számára
2. A holnaptól munkanélküli egyén

Nem élünk ilyen téren szép világban, vagy nagyon szerencsés voltál eddig. Szerintem...

SKL - leírásgyűjtemény és informatikai portál

Nem élünk ilyen téren szép világban, vagy nagyon szerencsés voltál eddig. Szerintem...

Ezt nem kétlem.. ha vhol érezném hogy nem kezelnek tudásomhoz méltó szinten, onnan rövid úton eljönnék. Fiatalnak tartom még magam, saját családom nincs akiket el kellene tartanom, építhetem a karrieremet és az életemet úgy ahogy én jónak gondolom.

Na ja, az se mind1 azert, hogy azert csinalja, mert amugy is csinalna, csak most meg is fizetik (pl amikor egy ceg eleve egy mar ismert kernel hacker-t ezert alkalmaz) erte, vagy azert csinalja, mert "a fenebe ezzel a szarral inkabb mennek kapalni az uborkafoldre, dehat a fonokom ezert fizet, hogy ezt a rohadt melot csinaljam" :)

( sartek | 2010. 01. 23., szo – 14:42 )

szal @ceges ember csak azert kuldhet be kodot mert "kenyszeritik"?

( egeresz | 2010. 01. 23., szo – 15:15 )

jelentos mennyisegu (ertsd, nem elhanyagolhato) a forditott alkalmazas:
nem azert fejleszt kernelt, mert a CEG alkalmazza kernelfejlesztesre, hanem
azert fizet neki a CEG, mert fejleszt kernelt.

precizebben mondva az osszefuggeseket:
Gipsz Jakab kiemelkedo hacker, emiatt egy linuxban erdekelt ceg alkalmazni fogja.
(figyelj, itt most a programozo (munkaero) piac legfelso 0.1% -rol van szo.)

Persze, nyilvan tobbsegeben olyan van, hogy a CEG felvesz 25 jo kepessegu gipszjakabot, hogy a ceg erdekeinek megfeleloen fejlesszenek programot.

Nehez ezt a munkaerok 99.9%-ra vonatkozo szokasok szerint nezni, de uzletileg racionalis lepes munkakori leiras (fonok es utasitas) nelkul fizetni sok penzt egy embernek, aki csak ugy onmagatol a cegnek jot tesz. (ugyanis, akkor nem kell megelhetesert kuzdenie, tehat tobbet tud a cegnek hasznalni.

( gUHU | 2010. 01. 23., szo – 17:54 )

Nem értem, hogy mi ebben a pláne. A cégek megosztják a tudásukat, amivel irányt is adnak a nyílt forráskódú projekteknek. Aki egy kicsit is belelát, annak ez nem újdonság.
Az apache esetében is hasonló a helyzet, bár ott arányokat nem tudok mondani.

Másodsorban van ez közös alap amely felé a nagyobb - informatikai piacot meghatározó - cégek elmozdulnak, mert az MS -el szemben nincsen más lehetőségük. Egyésgesednek a platformok vagy ha nem, akkor meg van ésszerűbb lehetőség kezelni őket (pl. linux kernelt különböző architektúrákra lehet fordítani).

Szerintem...

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

( Aadaam v | 2010. 01. 23., szo – 19:14 )

Itt paran neznek, hogy miert lett ez a cikk bekommitalva:

A mai napig fennall az a nezet, hogy a linuxot, meg a FOSS-t onkentesek fejlesztik szabadidejukben, gyakran a szamitogephez alig-alig erto autodidakta emberek irjak a szoftvereket, pedig ez nem igaz. Ez igaz lehetett a 90-es evekben, a mainstreamnek viszont megvan az a sajatossaga, hogy az ember alapvetoen akkor csinalja, amikor fizetnek erte.

Nem vitatom, hogy emberek szeretik ezt csinalni, vagy felelosnek erzi magukat; en egyebkent menedzserektol rendszeresen kapok este, ejfelkor, vagy akar hetvegen levelet, mig en csak munkaidoben olvasom a ceges mailcimemet (bar erdekes mod, amikor epp [teamet] vezetek, akkor nekem is nehezen megy ki a fejembol a melo.)

Ez a lelkesedes azonban nem tart ki 20 evig. A hup is ilyen: trey csinalta evekig lelkesedesbol, de eljutott arra a szintre, ha valahogy nincs bevetele belole, nem tudja finanszirozni (ami szerencsere csak 1-2 reklamban, ill. nehanapjan HWSW PR-cikkekben jelenik meg, mint a heten, de ezeket udvariasan kikeruljuk, mint oromforrasunk szukseges velejaroit :) Ettol trey persze nem kevesbe lelkes, csak ez azt hiszem, szintvaltas.

Lehet profi szoftvert kesziteni lelkesedesbol: az 1.0 verzioig. Amirol ez a cikk szol, az az, hogy a linux desktop eve meg varat magara, azonban mara a linux nem kozosseg, hanem uzleti vallalkozas, es ez azt hiszem, fontos uzenet.

megvan az a sajatossaga, hogy az ember alapvetoen akkor csinalja, amikor fizetnek erte

Akkor tudja csinalni, ha fizetnek erte.

ugy ertem a korrekciomat, hogy a szoftverfejlesztest mindig is valaki szponzoralja. A programozonak ennie kell, meg innia, es nem art neki egy szgep. Ha napi 8 oraban zoldseget pucol, az ebbol kapott penzbol napi 4 orat tud fejleszteni, mig ha a fejlesztesert kap penzt, akkor 12 orat tud fejleszteni.

A lenyeges kulonbseg a motivacio. A penz a motivacio, vagy pedig a munka maga a motivacio, es a penz az ahoz kell, hogy legyen ideje dolgozni.

Azt allitom, hogy az iparagunk legjobb 1 ezrelekenek a motivacioja annyira nem a penz, hogy egyszeruen nincs eszreveheto osszefugges a fizetese es a munkaja kozott. Ha egy ilyen embert fizet a CEG, akkor az azert eri meg a CEGnek, mert az ember tobbet tud a hobbijaval/maniajaval foglalkozni. Nem azert. hogy motivalja/inspiralja. Mondjuk ugy gondolom, hogy az iparagunk (rosszabbik:-) 99%-a, amibe nagyjabol beletartozunk, igenis penz-motivalt, ha nem fizetnek nekunk a kernelhackelesert, akkor egesz eletunkben 1000 ora alatt marad a hozzajarulasunk. (Tobbsegeben az egyetemi evek alatt, amikor is az egyetem/szulok/allam finanszirozz.)

Ugy latom, hogy a linux fejlesztoi kozosseg bemotivalja az embert, nagyon, ugy gondolom, hogy a hozzajarulok top20-aban minden ember penz nelkul is motivalt, hosszutavon is. Mindgyiknek a munkahelye egy linuxbol uzleti hasznot huzo vallalatnal van, esetleg egyetem, mindegyik munkakore a kernelfejlesztes.

A vallalatok hozzajarulasa nem elhanyagolhato semmikepp, de nem ok szulik a kernelt, viszont a fejlesztest alaposan porgetik.

" a linuxot, meg a FOSS-t onkentesek fejlesztik szabadidejukben, gyakran a szamitogephez alig-alig erto autodidakta emberek irjak"

ez tetszik :-)

gondolom azért linux kernelt nem unatkozó bölcsészek és szociológusok kódolgotank otthon, hobbiból a főállásuk mellett, hanem nagyrészt amúgyis programozók.

Gondolom nem minden programozó végzett progmatos vagy valami hassonló. Egész sokan vannak, akik "gyakorlati" programozás címszó alatt, vagy csak mert így hozta az élet nem az egyetemen szedik fel a tudást, hanem "élesben" alkalmazások fejlesztése közben. A kolléga itt arra gondolt, hogy az igen nagy cégek nem alkalmaznak "tanulatlan" szakembereket.

Tapasztalatom az, hogy sajnos egyik tudás sem nélkülözhető. Kell a főiskolai/egyetemi alap (nem feltétlen kifejezetten programozás tudás, hanem a mellette lévő sok unalmas dolog, pl. szoftvertechnológia és tervezés*) és kell az, hogy lássa az ember, hogy hogyan is működik gyakorlatban.

* kéretik az adott intézményen használt címet behelyettesíteni.

----------------
Lvl86 Troll

Lehet profi szoftvert kesziteni lelkesedesbol: az 1.0 verzioig.

Ez megfordítva is igaz sokszor, a cégespénzes hátszél nélküli szoftverekből mindig max. csak 1.0 van (vagy még annyi sem): eljutnak egy viszonylag használható szintre, ahol még azért ez-az hiányzik, de már majdnem jó, aztán akkor gyorsan újraírják az alapoktól, hogy szebb legyen a kód, vagy mert éppen a fejlesztőket más környezet/nyelv/eszközkészlet/akármi kezdi érdekelni. Az új változat meg szépen és letisztultan néz ki, csak sajnos alig van benne még "featúra".

--
"Trollhammaren sveper igen..."

Ez ilyen általánosan azért nem igaz. Kis nyílt forrású projectek között sok van, amit csak hobbiból csinálnak (ettől még lehet, hogy hozzáértő programozók), és jól használható. Pl. egy Linux rendszeren a kernelt meg még néhány központi részt céges programozók fejlesztenek, de egy csomó kisebb programot önkéntesek.

ez nem az opensource programok sajátossága. csak a hagyományos zárt proprietary világban általában ki sem derül, hogy volt egy projekt. bár van példa évtizedes hypera is 10+ éves gigaígérgetési kampánnyal, mint a Duke Nukem Forever:) a rosszabb eset, amikor nem tud elkészülni a program, mégis piacra kerül. így csak a működés látszatát kelti. ha már fizettek érte a userek legalább látszat legyen:) az egyik legpofátlanabb ezek között a SoftRAM kamuramtömörítő volt.

Egy szóval sem mondtam hogy az opensource sajátsága lenne; ellenben a Linux környékén van egy jó nagy rakás belőlük.

softram rulz, az volt ami beállította a windows swap filet nagyobbra? :D
Azért a Symantec is alkot, a Norton Disk Doctor régen egy musthave app volt, manapság főként a "fsutil dirty set" parancs kiadásának hányadék GUI-jú módja.

nem meglepő, hogy a linux környékén van sok belőlük, tekintve hogy a linux messze a legelterjedtebb opensource rendszer. de a shareware világ még nagyobb rakás trasht termel rendszeresen. sőt a brand sw cégek is, jó példát találtál rá az NDDal:)
a soha.be.nem.fejeződő projektek között vannak azért értékes darabok is, mint a snow codec, amely már most a leghatékonyabb videocodec... lenne. csak a fejlesztőjének valamiért elviselhetetlen kínt jelent az 1.0:)
a SoftRAM nemcsak nagyobbra állította a swapet, de még kicsit lassította is a rendszert, mert sikerült bennfelejteni a debug flaget fordítás közben. mellesleg a "driver", ami a ramtömörítést csinálta volna, a win dev kit egyik példakódjának kicsit módosított változata volt:) még ftc vizsgálat is volt az ügyben, el is marasztalták őket, a vegyél ram helyett softramot kampányukért:) bár meggyőzőek lehettek, mert a nagy win95 kampányban még a Microsoftot is át tudták vágni. tartottak közös termékbemutatót is, személyesen Bill Gatesel. akkoriban ment valamelyik műholdas adón, talán a CNNen.

Érdekes kis cikk ez Joeltől, ami még érdekesebb, hogy mi is lett a Sun-nal ?

--
"Megtanultam a zenét, de nem csináltam, s azóta tudással, de irigység nélkül hallgatom.
Megtanultam egy sereg tudományt, mesterséget és művészetet, értek hozzájuk, de nem csinálom, s így érdektelenül tudom azokat élvezni. "
Hamvas Béla