A Canonical fejlesztők Android futtatói környezetet készítenek Ubuntu-ra

Címkék

Az Ars Technica arról számol be, hogy a Barcelonában megrendezett Ubuntu Developer Summit rendezvényen a Canonical fejlesztői egy olyan "Android execution environment" prototípust mutattak be, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az Android platformra fejlesztett alkalmazások Ubuntu-n való futtatását.

A kezdeményezés ajtót nyithat az egyre növekvő számú 3rd party Android programok desktop számítógépre való érkezése előtt. Noha az Android Linux kernelre épül, az alkalmazások futtatása szempontjából mégsem kezelhető hagyományos Linux-alapú operációs rendszerként.

Az Android platformra írt alkalmazások nem futtathatók átlagos Linux gépen, mint ahogy szokványos Java virtuális gép implementációkon vagy standard Java ME környezetekben sem. Ez valamelyest elszigetelt platformmá teszi az Android-ot

A Canonical most azon dolgozik, hogy olyan speciális Android runtime környezetet hozzon létre, amellyel a megszokott desktop felületen az Ubuntu alkalmazások mellett lehetővé válik az Android alkalmazások futtatása.

A konferencián készült egy fotó, amelyen az látható, hogy Ubuntu Netbook Remix-en Android alkalmazások futnak.

A részletek itt olvashatók.

Hozzászólások

gyakorlatilag egy második JREről van szó, ami történetesen Dalvik RE. még mindig rejtély, hogy miért nem volt jó a Java a Googlenek?!

__________
EU kisszínpad: A trampli:)

Az eszközön elérhető minimális környezethez írtak virtuális gépet. Mivel rendes libc sincs, ezért a SUN virtuális gépbe is eléggé bele kellett volna nyúlniuk és a license-t se ők határozhatták volna meg.

--
Csillag Tamás (cstamas) http://digitus.itk.ppke.hu/~cstamas

bionic C libet használ a glibc helyett. ez sem igazan érthető lépés. kevés a hardware a glibchez? az openmoko telefonok jóval gyengébb hw mellett is vígan működnek glibc libbel is. ugyanez igaz a Palm Webosre is. valójában ez nem Gnu/linux, hanem valami Google/linux új OS, amire valóban portolni kell mindent. de még így is egyszerűbb portolni egy JREt, mint inkompatibilisre módosítani előbb a Javat, és közben azt portolni erre az új OSre.

__________
EU kisszínpad: A trampli:)

Nem értem miért kell ezeken minden Androidos hírnél újra átmenni:
-Dalvik Internals
-Licenc: Az Android platformnál policy, hogy a user spaceben lehetőleg Apache 2.0-ás licencű komponensek legyenek. Ha ez nem megy, akkor BSD, és csak kivételes esetben GPL/LGPL. Ez azért van így, mert a platform elsősorban nem Random Joe free software hackernek készül, hanem hardvergyártóknak, akik adott esetben nem akarják kiadni a módosításaikat. Ilyen értelemben a Linux a szükséges rossz, és egyébként ezért is van (kezdetleges) HAL réteg az Androidban, hogy támogassa a zárt, user-space drivereket.
-Ha jobban megnézzük a platformot, akkor láthatjuk, hogy távolról sem csak licencokok miatt van Dalvik meg Bionic.
- Ott van még a komponensrendszer (Binder), a biztonsági modell (külön uid / gid minden alkalmazásnak).
- Végre nem egy desktop Linuxot próbáltak meg belenyomni egy telefonba, hanem terveztek egy rendszert, ami történetesen Linux kernelt használ.

Árnyoldal: pl. Gnash portolásra Androidra nehezebb, mert a Bionic C++ támogatása korlátozott...

Üdv,
Gergely

korábban sem desktop linuxot nyomtak a kézikütyükbe. csak az Intimate disztrib csinálta ezt, gyakorlatilag egy speciális Debian/Arm változat. Qtopia/Opie rendszerek guija még Xet sem használ. azt legfeljebb külön lehet feltenni hozzá.
külön gid/uid megoldható új libc és alternatív java nélkül is.
egy telefon hardware gyártó ugyan mit akar belepakolni libc szintre?? ha zárt forrású hw drivert szeretne, arra továbbra is marad a blob, mint megoldás, az ismert előnyeivel és hátrányaival. ehhez kár volt borítani a kompatibilitást.
a Dalvik csak pár % ram spórolást jelent. hogy fognak majd megjelenni a weboldalakon a java tartalmak? mi lesz a hatalmas mennyiségű mobil java alkalmazással? majd erre lesz egy kompatibilis java, ami ha kell párhuzamosan fut a dalvikkal? hamar oda lesz így, a pár % ram megtakarítás, és a végén sokkal több erőforrás lesz elpazarolva a párhuzamos re futtatására.
__________
EU kisszínpad: A trampli:)

Az én véleményem, hogy az openembedded/openwrt ... stb. vonal igenis a desktop Linux architektúra masszírozása addig, amíg belefér a megfelelő eszközbe. Az X csak egyetlen komponense a rendszernek, és nem is a legfontosabb.

libc customizáció: hardverra optimalizálás?

Weboldalon Java applet mint use case...tudsz mobiltelefont ami tudja ezt? Valóban fontos ez?

J2ME alkalmazások portolása nem probléma (tapasztalatból beszélek), létezik kompatibilitási réteg: J2AB, de gondolom a nagy J2ME alkalmazásgyártók már megírták a sajátjukat.

Üdv,
Gergely

Az én véleményem, hogy az openembedded/openwrt ... stb. vonal igenis a desktop Linux architektúra masszírozása addig, amíg belefér a megfelelő eszközbe. Az X csak egyetlen komponense a rendszernek, és nem is a legfontosabb.

csak óvatosan nevezném a gnu/linuxot desktop operációs rendszernek. visszatérő örökzöld a hupon is a "desktop linux" kifejezés, különböző flametől sem mentes vitákat gerjesztve. a linux eredetileg egy unix klón kernelnek készült, a gnuval együtt egy teljes értékű nemhivatalos unix változat lett belőle. így inkább szerver, legfeljebb workstation "architektúráról" beszélnék. különben is, az X szerinted nem a legfontosabb komponense egy desktop, vagy azzá válni szándékozó gnu/linux rendszernek?! viccelsz?:)
a mai világban a desktop egyet jelent a Xerox örökség ablakozó rendszer valamelyik változatával. el tudnék képzelni egy userfriendly karakteres rendszert is, de nem ebbe az irányban mentek a fejlesztések. illetve a jövőben lehet, hogy megjelennek majd teljesen web alapú rendszerek is, a gnu/linuxon annak is komponense lesz az X.
az openembedded QT alapú változatai valóban képesek nélkülözni az Xet, de az meg nem desktop, ráadásul az újabb eszközöknél az alá is bejött az X, mert úgy kevesebb vele a munka, ram meg van bőven persze:)

libc customizáció: hardverra optimalizálás

ezzel nem tudom, mit akartál mondani. ma már talán eljutottunk arra a szintre, hogy egy új platform támogatásánál nem kell újraírni a libc alapokat. sőt, a ma divatos optimalizációnak sem ez az ideális útja. úgy mellesleg jó ideje van már glibc arm platformra, sőt tesztelve is van számtalan mobiltelefonon is.

Weboldalon Java applet mint use case...tudsz mobiltelefont ami tudja ezt? Valóban fontos ez?
a múltban nem volt, 2009ben lassan elvárnánk hogy legyen. a zaurus egyébként egész jól elboldogult java appokkal az operan kívül. még a swing sem volt reménytelen, pedig az Arm nem tartalmaz fpu egységet.

J2ME alkalmazások portolása nem probléma (tapasztalatból beszélek), létezik kompatibilitási réteg: J2AB, de gondolom a nagy J2ME alkalmazásgyártók már megírták a sajátjukat.

imho a Java egyik fő vívmánya, hogy soha többé nem kell portolással bajlódni. ez a J2AB csak a forrás birtokában használható. nem valószínű, hogy a meglevő alkalmazások nagy része újra lesz fordítva. bár ne lenne igazam!
a MicroEmulatorról még nem volt sok infó, de a "if you don't have aggressive performance requirements" eléggé érdekesen hangzik. forrás hiányában marad majd egy emulátor, ami emulációnál szokásos erőforrás veszteségek mellett teszi majd lehetővé a j2me alkalmazások működését Androidon?! olyan eszközökön, amelyek nem a hatalmas erőforrás feleslegükről híresek? és akkor még az akku kíméléséről nem is szóltunk. közben állítólag pont az erőforrás takarékosság jegyében született a Dalvik.

eddig általánosan elfogadott alapelv volt, hogy a kompatibilitás felesleges megtörése, párhuzamos fejlesztések indítása, nagy NO NO!
az tény, hogy a J2ME, nagy testvérétől eltérően nem állt a helyzet magaslatán. de a megoldás akkor sem egy inkompatibilis párhuzamos fejlesztés.
valamikor a Sun érve a nyitottabbá válás ellen pont az volt, hogy jönnek majd akkor az inkompatibilis forkok. hát végül igazuk lett.
mostantól gyakorlati jelentősége is lesz az FSF által forszírozott Gnu/linux megnevezés használatának, mert már van egy másik rendszer is, aminek szintén linux a kernele, mégsem gnu:)
__________
EU kisszínpad: A trampli:)

Arra, hogy utána fél naptól egy hétig terjedő intervallumban kímél minket a kitalált szakértői szerepben tetszelgéstől, amit csak aktív guglizással tud alátámasztani. Mi értelme van annak, hogy copy/pasteli mások korábban írt linkjeit. Ez Nagyapa stílusa volt, bár ez a tag inkább Drastik lehet.

Hehe, most a Canonical alá akar tenni a guglinak a netbook biznicben? :]

Igen, innentől kezdve a Canonical-tól fogod ingyen rendelni a Google ingyenes programját. Tiszta haszon nekik :D

Egyébként szerintem hasznos, mert ha sikerül elérni, hogy ezt teljes képernyőn is lehessen futtatni, akkor kapsz egy teljes körű ubuntu rendszert, amin Android-os progrmaok futnak, és ezzel mondjuk egy TabletPC érintőképernyőjén nagyon kényelmessé válhat az ubuntu használata.