6,5 GHz-re overclock-olt AMD Phenom II

Címkék

A Las Vegas-i CES-en január 10-én néhány tuningőrült az AMD munkatársaival karöltve megdöntötte a FutureMark 3D Mark '05 benchmark programmal tartott eddigi világrekordot. A rekorddöntéshez 500 liter folyékony nitrogént, 500 liter folyékony héliumot, AMD Phenom II X4 processzort és AMD Dragon platform technológiát használtak.
A processzort első nekifutásra folyékony nitrogénnel hűtötték körülbelül -230 °C-ra. A processzor ekkor 6,3 GHz-en futott a 3D Mark '05 pedig 44 988 3DMarks pontot mutatott. A cél a 6,5 GHz-es sebesség elérése és az x86 quad-core overclock eddigi világrekordjának megdöntése volt. Ekkor vetették be a folyékony héliumot. Videó:

Hozzászólások

6:27-nél lol (ne öntözzé folyékony hidrogént a haver és a saját fejedre sem)

Általában hidrogéneshéliumos (bocs, elírtam) hűtés szükséges, de vannak pl. Ittrium tartalmú ötvözetek (ittrium, réz, berillium, oxigén), amivel megvalósulhat a magas hőmérsékletű szupravezetés. Ez a gyakorlatban 95 Kelvint jelent és elég a nitrogénes hűtés.

--
Debian lenny

Lehet én vagyok láma de tudtommal a 3D mark az nem a videokártya függvénye elsősorban? Azon felül szerintem ezek a tesztek a világ legnagyobb marhaságai. Megsúgom 1 liter folyékony hélium ár ~4000 ft. Itt elb..... erre 500 litert az 2 milla. 2 millából én szerintem összeraknék olyan gépet ami ezt a marhaságot porrá veri, és nem 1/2 óráig.

Jó na ok. Ironikusan gondoltam csak a dolgot és nem "beképzelten". De viccet félretéve. egyébként egyébként 2 millából mekkora desktop gépet lehetne összerakni? Dulaba (sli vagy hogy hívják de lehet tévedek) kapcsolt VGA 4 "magvas" proci és multiprocesszoros alaplap.......

Egyébként hogy sikerült nekik folyékony nitrogénnel -230 °C-ig hűteniük? A nitrogén forrsápontja tudtommal -196 °C atmoszférikus nyomáson. Lehet, hogy a videóból kiderül, de most nincs hangom.

a 2005-ös cebiten 4 gigaherz-en működő intel procit láttam (talán vízhűttéssel, nem tudom már, a lényeg hogy 4 napig folyamatosan ment és nem kellett mellé senki).

4 év alatt ez nem sok előrelépés, én így látom :)

Hat igen, vannak ugye a Processzorok, meg az ilyen... ize... x86... mineknevezzem... binaris abakuszok. :) Attol fuggetlenul, hogy en nemkimondottam preferaltam az esznelkuli orajelnovelest sose, az altalam preferalt processzorok mindig is azok voltak, amik sokmindent csinaltak keves orajel alatt, cserebe viszonylag alacsony frekin jartak, nem pedig forditva.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Érdekes, ugyanakkor a most megjelenő AMD Phenom II szériás processzorok alulmaradnak a már megjelent Intel Core i7 processzorokkal szemben, persze a tuningolhatóság másodlagos, az ár pedig elsődleges szempont (nem beszélve arról, hogy az Intel új processzorához új alaplapra is szükség van, ez jelenleg belépő szinten 140.000 Ft) és ezeket figyelembe véve az AMD nem áll rosszul.

Érdekes például, hogy az egész cucc kibírta ezt az extrém hideget. Nyilván a processzormag kibírta, de a tokozás meg a huzalozás nekem nem nyilvánvaló hogy bírja. Plusz hogyhogy nem rakódott le a pára az egészre? Sajnos maga az elrendezés nem nagyon látszik a videón :-(.

A -230 C-ot hol mérték? Erős kétségeim vannak, hogy egy félvezető áramkör egyáltalán működik ilyen hőmérsékleten.
Ahhoz, hogy egy p-n átmenet működjön az kell, hogy legyen annyi termikus gerjesztés (vagyis legyen akkora hőmérséklet), hogy a valencia-sávból minden elektron felugorjon az akceptor-nívóra, valamint hogy a donor-nívóról a vezetési sávba.
Ehhez nem kell nagy hőmérséket, de azért jóval több kell, mint pár kelvin.
A legjobb IC-k -55 - +125 C-ig bírják. Szóval azt erősen kétlem, hogy a proci belül -230 C-on lett volna.
Másik, hogy OK, hogy felhúzzuk mint állat, meg gondolom valami elég bika tápot is kapott, de mekkora volt a proci áramfelvétele? Gondolom többszöröse a normálisnak, ilyen terhelést a tápot biztosító pinek bírtak egyáltalán? Bár a réz ilyen hidegben sokkal jobb vezető, mint szobahőmérsékleten, úgyhogy ez lehet nem okozott problémát.