Mozilla és Firefox Qt portok tesztelésre

Mozilla

A Mozilla és a Nokia mobile böngésző csapat munkájának köszönhetően működő Qt-s verzió érhető el a Mozilla 1.9.x-ből és a Firefox 3.x-ből. A portok teljesen kompatibilisek a hivatalos Qt 4.4 kiadással.

Qt Firefox 3.x

További képek itt, itt, itt.

A bejelentés oldala jelenleg nem érhető el, de cache-ből olvasható.

( honorshark | 2008. 08. 07., cs – 21:16 )

Ennek nagyon orulok. Koszonom a hirt. Remelem KDE4.2-re minden teljesen hasznalhato lesz. :)

Minek VLC -bol QT4 port? Mplayer eddig is volt, SMplayer frontend-el . Ott a QT4, es sokkal jobban vegzi a dolgat (ertsd. pl seek, seek utani kep problemak, etc). De ezek megint csak itt johettek elo (meg a masik 2 gepen ahol anno telepitettem + suliban).

Qt alapu Gnome? Neee felcsigaztal.. :))) Igy is mar falramaszok tole, KDE4 atallasok miatt en is Gnome-t hasznalok.. Hat ez kesz. Hotkey? Oh persze.. csak menj be gconfeditor-ba, itt es itt allits, meg amott is egy picit. HE? Kde > control center es ott van a hotkeyes reszleg. Most akkor nekem tunik csak a Gnome-os megoldas bonyolultabbnak? Mindegy..nem szamit. Most vegre sikerult talalnom egy jo alternativat (lxde), igaz meg itt-ott hianyos. KDE4.2-ig jo lesz.

Szerintem a vlc-sek pont ugyan azt csinálják, mint a kde-sek (csak jobban). Ha már úgyis portolnak, akkor beledobnak egy rakás új funkciót. Néha kipróbálok 1-1 snapshotot, szokott tetszeni.

Az eredeti témára visszatérve gondolom nem csak a mozilla és a ff3 portolható, hanem az összes többi mozilla stuff is. Mivel (gondolom én) a megjelenítő motort kell portolni (xul, vagy mi), és nem magát a böngészőt.

( akkos v | 2008. 08. 07., cs – 21:53 )

ez tényleg nagyon jó hír. Álmaimban voltak ilyen elképzelések, de nem volt valószínű. Most meg nem hogy bejelentés a fejlesztésről, hanem egy működő változatot kapok!
Ki is próbálom, majd beszámolok.

Németh Ákos [sokahtemen] http://fedoralinux.hu/ --A magyar Fedora klub

hát még elég gyengus. Első indítás után x crash. Másodjára elindult, de eléggé használhatatlan. a gtk-s firefox témáival nem volt kompatibilis.
Gyorsan be is zártam, majd fél év múlva újrapróbálom :)
szerk: viszont a kde4.1 skin-t szépen felvette.

Németh Ákos [sokahtemen] http://fedoralinux.hu/ --A magyar Fedora klub

Mármint erre http://code.google.com/p/qgtkstyle/ gondolsz? A következő Qt alverziónak már része...
szerk: én inkább ezen röhögnék http://zrusin.blogspot.com/2006/10/benchmarks.html ;)

Conclusion: from all those tests is that right now Qt is leaps ahead of any other vector graphics framework in terms of raw performance. Nothing comes even close. Qt's OpenGL engine is so fast it's basically unfair to compare anything else to it.

De tudjuk, a GTK a legjobb, legszabadabb, legtisztább framework és minden más csak hazugság lehet :)
(értékelem a stílusod. Az óvónéni is.)

( Hiena v | 2008. 08. 07., cs – 22:10 )

Kivancsi leszek, ennek mekkora a footprintje...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( Yorirou | 2008. 08. 07., cs – 22:26 )

Esetleg várható, hogy a Firefox 4 vagy a Firefox 5 már Qt alapú lesz? :)

Andi, really. Take it from me. If I tell you something, I'm usually right.

Időközben ez nekem is eszembe jutott, bár csak pollinggal igaz, hogy nem kell semmi callback. A message handlernek amúgy értesülnie kell valahogy, hogy új entry érkezett egy üres sorba, tehát 1 callback akkor is van.
Engem egyébként egyáltalán nem zavar, sőt.
---
Sok gyerekkel ellentétben én sose akartam tűzoltó lenni. Lettem helyette informatikus. Nem találjátok ki, hogy mit csinálok nap mint nap...

Nem annyira a callback-ekkel van a gond, hanem peldaul az allando castolgatassal (emiatt csak futasidoben derul ki, hogy egy adott GtkWidget eppen mit tartalmaz), hogy a callback-ek globalis fuggvenyek vagy statikus metodusok kell legyenek, ezert csinalhatsz plusz egy layert, hogy funkcionalitasokat egyszer makrokon, egyszer fuggvenyeken keresztul ersz el, hogy egyszerre hasznalsz glibet, gobjectet, pangot, atk-t, gdkpixbufot, gdk-t, gtk-t (es nyilvan ezek nem mind gobject alapuak), hogy resource embedding teruleten csak image-ekre nyujt megoldast (a gdkpixbufon keresztul), hogy a dokumentacioja olyan, amilyen. Csak igy hirtelen. Es tudom, ezek egy reszere megoldast nyujtana a gtkmm, de az nem resze az LSB-nek.

De varjunk, deja vu-m van :-)

Szerk.: azert tevedes ne essek, a gtk nem vacak, nagyonis elvezheto vele a programfejlesztes. csak egyszeruen a qt mas szintet kepvisel.

Sot, void * = new QPushButton, ha meg jobban tokon akarod szurni magad :)

Arra gondolok, hogy a new QPushButton() egy QPushButton objektumot ad vissza, a gtk_button_new() meg egy GtkWidget-et, amit G_OBJECT()-tel, meg GTK_BUTTON()-nal castolgathatsz, attol fuggoen, hogy mire van szukseged.

De egyszeruen nezd meg a ket hello world tutorialt, szerintem lathato, hogy mirol beszelek. Es most nem a ket kod hosszarol van szo, hanem hogy rajuk nezel, es milyen erzes fog el.

( padawan | 2008. 08. 08., p – 06:18 )

Es miert leszunk nekunk jobb a Qt a GTKnal? (a KDE az nyilvanvalo)

Ennek igy akkor lenne ertelme, ha a firefox parancs egy detektort inditana, es a vegen azzal a frontenddel indulna el, ami az adott desktop kornyezethez legjobban illeszkedik.
A szopas a forrasalapu disztrok usereinel lenne, mivel a ffox forditasahoz kellene a qt is.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Az OOo-nál nyilván van valami belső widget set interfész, ami alá vagy Qt vagy GTK-s implementációt lehet rakni. Ilyen a firefoxnál is van, úgy hívják, hogy XUL. Nyilván a mostani portot úgy oldották meg, hogy a xul-os implementációt kellett csak kicserélni. Ha nem így lenne eszükbe sem jutott volna portolni, mert szét kellett volna barmolni a teljes kódjukat.
---
Sok gyerekkel ellentétben én sose akartam tűzoltó lenni. Lettem helyette informatikus. Nem találjátok ki, hogy mit csinálok nap mint nap...

Komoly kommerciális fejlesztésnél általában nincs ekkora szrrágás, és megveszik a Qt-t, ha az jobban megfelel az igényeiknek... Vagy egyszerűen csak dolgozni szeretnének vele.

Amúgy nevetséges az egész, anno a GNOME project is azért indult, mert a KDE 'nem elég szabad' a QPL miatt... A Qt GPL-re váltásakor meg fordítottak egyet a köpenyen, eddigi filozófia>/dev/null, onnantól "azért LGPL hogy nem-szabad fejlesztés is mehessen rá".
Az egész projectet szemmel láthatóan a Qt/KDE-ellenesség mozgatja, a baromságaikhoz meg még hangzatos demagógiákat is gyártanak (pl. felület butítása)... Nekem nagyon ellenszenves az egész emiatt.

szerk: félreértés elkerüléséért, nem azt mondom, a KDE/Qt az "egyetlen igaz út", távol áll tőlem... csak annyit, hogy a GNOME rossz irányba indult, és azon halad máig gőzerővel.

Ez megintcsak egyeni nezopont. Nekem peldaul nagyon jol megfelel az, hogy nem beallitaserdokon kell atverekednem magam, ha egy picit finomhangolni szeretnem a rendszert. A KDE se jo iranyba halad azzal, hogy minden icipici loszarnak beallithato majdnem mindene. Van egy arany kozeput, csak senki nem talalja meg, mindenki halad a maga utjan.

A Gnome alapvetoen azoknak jo, akik nem akarnak a beallitgatassal bajlodni, hanem dolgozni szeretnenek. Biztos sok olyan lelkuletu ember van, aki veresre tuningolja a desktopjat, na ezek a KDE userek.

En is szeretnem kiemelni, hogy ettol meg egyaltalan nem biztos, hogy a Gnome utja a kovetendo irany, csak megmutattam, hogy vannak masfajta igenyek is.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Az a lényeg hogy legyen egy jól használható alapbeállítás. Aztán hogy ha valakinek az nem felel meg, az majd "beállításerdőkön verekszi át magát". De már egy plusz jó pont, mert legalább megvan a lehetőség a módosításra. Míg az egyszerűsített rendszeren a saját szokásaidon kell változtatnod, hisz a szoftveren nem lehet. Akinek a kde default megfelel, annak semmi problémát nem kell hogy jelentsen a széleskörű finomhangolhatóság. Akinek viszont a gnome default nem felel meg, az ráb*szott. Vagy túrkálhat a gconfban.

--
"There are two kinds of people in this world, and you're not one of them."

+1 tőlem is. Egyébként kde3-nál tényleg kicsit túlzásba vitték a dolgot, ez kde4-el megszűnni látszik (na nem azért mert még kevés a funkció), szal szerintem megvan az a bizonyos arany középút.
Változtattak pl a dolphinon (ami szolid, ámbár szinte többet tud mint a konqueror, pedig nem így indult még a kde3 idején.) meg ott az új kicker (ami már "csak" egy tálca plazmoid) igaz ez még kicsit funkciószegény. stb, stb stb.. várjuk ki a végét (a 4.3-at legalább)

Németh Ákos [sokahtemen] http://fedoralinux.hu/ --A magyar Fedora klub

Az egész projectet szemmel láthatóan a Qt/KDE-ellenesség mozgatja, a baromságaikhoz meg még hangzatos demagógiákat is gyártanak

nekem ez annyira nem negatív — a régi szép időkben KDE-vel indítottam, aztán gyk minden indok nélkül váltottam gnome-ra. Ennek előfeltétele volt, hogy a KDE-nek legyen ellenpontja.
KDE gtk-ellenessége sem szép tulajdonság:D Mindenki használja azt a toolkitet, amit használhatónak és !rondának tart — nekem felhasználói oldalról a gtk szimpatikusabb, a wrapper nem az igazi, és olyan emulációíze van számomra. Ízlések no meg pofonok:)

Mostanra számomra édesmindegy, melyik mit csinál, egyiket se használom — marad a toolkit-szimpátiám a GTK irányába.
—-—-— 

int getRandomNumber() {
return 4;	//szabályos kockadobással választva.
	       //garantáltan véletlenszerű.
}	      //xkcd

A KDE nem GTK ellenes, ők írták évekkel ezelőtt a theme wrappert - még ha nem is tökéletes, legalább van.
A fordított irányú átalakító szintén a trolltech kezdeményezése, a GNOME egyszerűen nem volt elég nyitott az ügyben, annak ellenére hogy régóta vannak GNOME alternatíva nélküli Qt alkalmazások (pl. Scribus, Skype). Ezek hallgatólagosan "dögöljenek meg" a GNOME-osok szerint. A felhasználóikkal együtt.

kapsz egy +1-et :)
— az átalakítókról viszont fentebb írtam, ha valami nem natív, az mán nem is jó:)
a témakészítőknek kellene rágyúrniuk inkábbb: ha írnak egy témát gtk-ra, csinálják meg qt-re is. Hozzáteszem, valahol érthető, hogy nem teszik/nem tehetik.
—-—-— 

int getRandomNumber() {
return 4;	//szabályos kockadobással választva.
	       //garantáltan véletlenszerű.
}	      //xkcd

( gUHU | 2008. 08. 08., p – 07:52 )

Kérdés:
Ha ez készen lesz, hazsnálható lesz, akkor nekem mint KDE usernek mit fog jelenteni? Gyorsabb lesz?

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Én fordítva gondolkodnék. Innentől kezdve szerintem nincs különsebb akadálya, hogy a Gecko engine-t KPart interfésszel ellássák, így a Konqueror pl. mehet a firefox megjelenítő engine-jével. Valamikor olvastam is, hogy ezt tervezgetik. Más kérdés, hogy én jobban örülnék, ha inkább a KHTML Javascript futtató komponensét javítanák meg, és akkor nem kéne a Gecko. Csak úgy tünik, hogy a KJS hosszutávú karbantartásához meglehetősen kevés a fejlesztői erőforrásuk, ezért gondolkodtak néhányan abban, hogy inkább a firefoxból tegyék alá.
---
Sok gyerekkel ellentétben én sose akartam tűzoltó lenni. Lettem helyette informatikus. Nem találjátok ki, hogy mit csinálok nap mint nap...

( gUHU | 2008. 08. 08., p – 07:53 )

ringyózos verzió nincsen? :)

gentooban megvárom amíg portage-ben lesz.

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

( dawe | 2008. 08. 08., p – 09:42 )

Nekem pl a firefox az utolsó gtk-s program, amit még napi szinten használok.

No meg a look&feel sem mindegy, és itt most nem csak az ikonokra, témára kell gondolni (ahogyan a legtöbben teszik), hanem a működésre is, pl. Ok / Cancel gomb sorrendje, drag&drop, file dialog (én pl hányok a gtk-s file dialog-tól), vagy ha lenyitok egy legördülő menüt, majd melléklikkelek, akkor csak a menü tűnik el, vagy amire klikkeltem, az meg is kapja-e a klikket, és még rengeteg ilyen apróság...

A Kubuntuba integrált GtkQt messze nem az igazi...

( chrono | 2008. 08. 08., p – 10:25 )

A Nokia eldöntötte, hogy a Maemo QT-re épül. Majd ha a többi nagy Linux disztribútor is össze tud fogni és meg meri hozni a döntést, hogy ezután a Linux disztribúciók szabványos framework-je a QT lesz, na ez lenne az első lépés a Linux desktop éve felé. Addig csak bohóckodás az egész, joggal röhög rajtuk (rajtunk) a világ nagyobbik része.

Miért akar mindenki a linuxból és az oss-ből egy neki tetsző, szabványokat követő desktop redszert csinálni? sose lesz az, ha jót tenne neki, ha nem. A linuxnak százféle változata, és megannyi felhasználója is, mindenki mást szeret benne. Ha egy útra akarnánk terelni, ezek az emberek, fejlesztők nagy része elpártolna. És akkor jöhetnének az r=1 windows userek a helyükre.
Jó ez agy ahogy van.

Németh Ákos [sokahtemen] http://fedoralinux.hu/ --A magyar Fedora klub

Csak ameddig ennyire inhomogén az egész platform, addig sok gyártó nem veszi komolyan (pl.: Adobe). Pedig ha teszem azt az összes Adobe program menne rajta, akkor az nagyon komoly felhasználóbázist tudna vonzani. Az Adobe pedig csak egy ilyen.
Illetve nem arról lenne szó, hogy az összes disztró csinálja ezt, csak a nagyobbak (Ubuntu, Fedora, Mandriva, PCLinuxOS, openSUSE stb), a kisebbek (Gentoo pl) meg majd eldöntik, hogy igazodnak-e, vagy járják a saját útjukat. Így aki nagyon póverjúzerkedni, annak van olyan disztró, ami lehetőséget ad erre, aki meg csak használni akarja a rendszerét annak is van lehetősége rá.

Andi, really. Take it from me. If I tell you something, I'm usually right.

Ezzel kb ugyanott tartunk. Akkor a kde fejlesztők huzzanak bele, és minden gyártó portolja a programjait qt4-re. és a gnome-osok meg járják a saját útjukat...
Viszont azt nem kérném a gnome fejlesztőtől, hogy kezdjen el gtk-s alkalmazásokat qt-re portolni, vagy mondjuk a debian userektől, hogy ezentúl rpm van és kész.
szvsz ezt soha nem is lehet majd megcsinálni. És nem is kell.

Egyébként a legtöbb külső gyártó qt-re írja a programokat (pl skype, opera, lastfm, virtualbox)
Ha firefox meg openoffice lenne qt-re, nagyjából minden le lenne fedve.

Németh Ákos [sokahtemen] http://fedoralinux.hu/ --A magyar Fedora klub

a legtöbb külső gyártónak nem hótmindegy btw, hogy mire írta a programot? ha jót akar magának, van statikusan linkelt verziója (vagy csak az...). lásd opera, skype. Talán mások is.
—-—-— 

int getRandomNumber() {
return 4;	//szabályos kockadobással választva.
	       //garantáltan véletlenszerű.
}	      //xkcd

Bocsi, de a gyartoknak is megvan a lehetoseguk, hogy letegyek a voksukat egyfajta "szabvany" mellett. Nagyon sok gyarto elkotelezte magat vagy a Qt vagy a Gtk mellett. Az, hogy egyesek az egesz linux temat nem veszik komolyan, annak nem is annyira a szabvanytalansag a baja, hanem az, hogy a linux alapvetoen ingyenes, es a felhasznalok nagy resze az ingyen megszerezheto programokat preferalja, kevesen vannak, akik fizetnek is egy linuxos szoftverert. Kovetkezeskepp neki anyagilag nem eri meg portolni, mert nem fogjak olyan utembe vasarolni a szoftvert (hacsak nem sikerul valamiert nagyon-nagyon kiemelkedot alkotni), mint pl. a windowsos verziot.

A masik gond az, hogyha le is ulnenek az emberek szabvanyokat alkotni, nem igazan lenne megegyezes. Sok szabvany vezerli igy is a linux belso mukodeset (LSB, Gnome HIG, etc), tehat bizonyos dolgok mar elindultak, de mivel a linuxos alternativ programok annyira kulonboznek egymastol (ket kulonbozo SMTP szerver gyakorlatilag csak abban egyforma, hogy SMTP szerverek), nagyon nehez lenne ezeket szabvanyok koze rakni.

Azonfelul a kissebb projektek vegkepp meghalnanak, hiszen nem lenne ember, aki atirna oket a szabvanynak megfelelore.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Ha egy adott szoftverre szükség van(lenne) azt megveszik(vennék). Például a photoshop bármelyik gimprulzfapfap flame ellenére *szükséges* egy bizonyos munkakörhöz, ahogy pl. a matlab, spss, maya, autocad, anyámkínnya másokhoz. Nem "ingyenes/szabad alternatíva" kell hanem az adott kereskedelmi célprogram linux verziója! Persze ezt a középsulis linuxpistikék nemnagyon látják át, akik szerint már az is professzionális felhasználás, ha át tudják méretezni a JPEG-ket... Ennek durvább változata aki warez photoshopot használ ugyanerre, de egyik esetben sem képes mérvadó véleményt alkotni, ellenben fasságot, azt ír a fórumokra dögivel.

Szerencsére egyre több szoftverből jön ki linux/java/multiplatform verzió, ez a tendencia remélhetőleg meg is marad. VISZONT! A fenntartásához nem ártana megkönnyíteni a programozók dolgát egységes platformmal...

Az a baj, hogy van a Linux userek tábora, ami egy kurva kicsi réteg, és még az is darabolt az inhomogenitás miatt. Az OSX-re azért portolnak mindenféle alkalmazást, mert az egy egységes platform. Tehát ha írnak egy szoftvert, és azt mondják rá, hogy Tiger-en megy, akkor az tuti biztos, hogy az összes Tigeren futni fog, meg még jópár OSX-en utána. Linux alatt hogy is van ez? Portoltatok egy szoftvert. Elkészül, eljön az ideje a kiadásnak. Megnézem a kereskedelmi disztribúciókat, látom, hogy RPM-et használnak, csomagolok egy RPM-et, ügyes függőségkezeléssel, és fel is megy kb az összes RPM alapú disztróra. De aztán jön az Ubuntu/Debian páros, ahol elég nagy az esély, hogy szépen elszáll, mert nem tökéletes az alien, vagy tudja a fene. Következő kiadásnál meg változtatnak úgyis valamit, amit miatt az ABI törik. Mivel kereskedelmi szoftvert írok, amiért komoly pénzt kérek, ezért az Ubuntu/Debian community nem fog támogatni. Szóval legyek még csomag karbantartó is. Ezt vesd össze a Windowsos program kiadásával. Na ezért nincs sok szoftver meg Linuxra. Addig, ameddig a szoftver nyílt forráskódú, és támogatja a közösség, addig arany élete van. De ha kereskedelmi, és fizetni kell, akkor evil blob, és mehet a francba.

Pedig muszáj lesz. Csak le kellene komolyan oltani pár embert, hogy nem azzal teszi a legjobbat, ha a szabadság címszó alatt szándékosan keresztbe tesz minden szabványnak, és csak az az egyetlen és igaz út, amit ő követ.

Hát nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de én abszolút nem bánnám, ha elhalna 200 hobbidisztró (1-2000 user elkezd mást használni), cserébe pedig a hasznos szoftverek (tehát nem a pistike's tweak tool trojan included szarokra gondolok) legalább fele megjelenne Linuxra is.

Andi, really. Take it from me. If I tell you something, I'm usually right.

Az alienen van mit javítani, a pre/postinstall scriptekkel állandóan baja van.
Általában az van, kiadják melyik disztro, melyik verzió, melyik libek támogatottak.
Az aktuális Red Hat mindig szerepel ilyenkor, tehát ezt vagy a centos-t érdemes használni workstation környezetben.

Gondolom, hogy egy szoftver portolása linuxra leginkább gazdaságossági kérdés, nem? Ha van fizetni hajlandó felhasználói réteg, akkor megéri megcsinálni és fenntartani. Olvastam egy interjút az nvidia egyik magas beosztású tisztviselőjével (nem emlékszem a beosztására), aki azt mondta, hogy a linuxos eszközmeghajtókat azoknak az ügyfeleiknek készítik elősősorban, akik nvidia kártyán futtatják grafikus szoftvereiket (filmstúdiók, meg ilyenek). Ők igénylik, és nekik megéri megcsinálni, mert ezzel a hardvereladásokat támogatják. A műszaki nehézségeken felül lehet kerekedni.

Fizetni hajlandó, széles felhasználói réteg kell a további növekedéshez. A jelenlegi bázis ellenben nem akar fizetni, de pl. a linuxos játékokat sokszor ugyanúgy letölti (ld. a torrent szerverek megfelelő szekcióit vagy a Loki történetet). Igény van komolyabb szoftverekre az én ismerősi körömben is, akik Ubuntut használnak, de fizetni már nem lenne hajlandó érte. Ez így nem megy. Én a helyzetet a 22-es csapdájának látom.

A baj az, hogy a cégek már régóta fejlesztik a programokat Win-only fejlesztőeszközökkel. Ma már szerintem nem nehezebb cross-platform eszközökkel fejleszteni egy alkalmazást, mint platformfüggőekkel, csak egyszer portolni kéne, viszont ahogy nő a kódbázis, ez egyre nagyobb munka lenne.

Ez is benne van a pakliban. De pl a Photoshop esetén ismerek olyan vállalkozást, ahol csak a designer gépén van Vista, és az is csak Adobe szoftver miatt. Jó, most egy Vista Home Basic ára tényleg kutyafüle a Photoshophoz képest (800 000-ért vásároltak be az Adobe-nál, nem csak Photoshopot).
Vannak olyan szoftverek, ahol talán még meg is lenne ez a réteg, csak a jelenlegi Linuxos környezetben egy kifejezetten kereskedelmi alkalmazást fenntartani eléggé szopás. Nem azt mondom, hogy ingyen támogassa a közösség, hanem azt, hogy össze kellene fogni a nagyobb disztribútoroknak, és csinálni egy _egységes platformot_, úgy, hogy kifejezetten olyan alapanyagokból építsék fel, ami vonzó a programozók számára, így a cég számára is, aki fizeti a programozót. Ezeket az elveket követve sok mindenkinek fájdalmat okozna (nem az ő kedvenc library-ja/csomagkezelője nyer), ezért nem lesz ebből semmi. Ami most van, az nem szabadság, hanem anarchia, ami hosszú távon nem fog kedvezni az egész dolognak. Arról nem is beszélve, hogy minden jelentősebb projektre jut legalább egy alternatíva, amivel szétforgácsolják a fejlesztési erőforrásokat. Ezen is lehetne változtatni, de ez már "vallási" kérdés, hogy akkor melyik projekt húzza le a rolót.

Andi, really. Take it from me. If I tell you something, I'm usually right.

Meglátásom szerint ez "társadalmi" kérdés. A legtöbb fejlesztői közösség hierarchia nélküli demokráciát valósított meg. Ezért van anarchia sok helyen. Senki nem hoz döntést, ha netán valaki mégis, akkor sokan nem tartják magukra nézve kötelezőnek. Tökéletes példa erre a Debian. Én 8 évig használtam, rendszeresen olvastam a levelezői listákat, nagyon látszik ez a dolog. Arról nem is beszélve, hogy mióta nem használom és néha mégis beleolvasok, mondjuk, a fejlesztői listába... Hát, érdekes látni, hogy semmi nem változott, annak ellenére, hogy minden DPL azt ígéri a választási programjában, hogy megváltoztat egy csomó rosszul működő dolgot. Visszatérve az egységesítésre, ez azoknak a disztribútoroknak a kezében van/lenne, ahol cég áll a fejlesztés mögött. Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy a linux így jó ahogy van, nem kell a több felhasználó.

Amúgy szinte mindegy, hogy mi lenne ez a platform, de talán szerencsés lenne, ha egy multiplatformos lenne az, mert ez megtöbbszörözi a potenciális felhasználók és fejlesztők számát. Ebből a szempontból a .NET szerepe nem elhanyagolható, ugyanis futótűzként terjed a használata. Jó lenne teljes implementáció linux alatt is.

A KDE 4 előtt az volt az érzésem, hogy jó irányba indultak el. Elkezdődött több fontos lib fejlesztése (phonon, hogy mást ne mondjak) és szó volt róla, hogy csökkentik az alkalmazások számát. Végül az egészből nem sok lett. Az alkalmazások megmaradtak (azok is amelyek csak egy marginális réteg számára érdekesek vagy épp már évek óta nem nyúlt hozzá senki), a libek fejlesztése meg nyögvenyelős. De az irány ez lenne. De a KDE is túl demokratikusan működik, ezért nem haladnak úgy, ahogy kellene.

Ezért írtam, hogy a megoldás kulcsa azon disztribúciók kezében van, ahol egy konkrét cég áll a fejlesztés mögött. Ők tudnak - sokszor akarnak is - fizetni. Érdemes megfigyelni, hogy a sikeres FOSS programok esetében mi a helyzet: OpenOffice.org, Firefox, Ubuntu, stb (ld. http://www.linux.com/feature/142665).

Nem erőszakról van szó, de muszáj valakinek egyszer ezt felvállalni.

"Ezeket az elveket követve sok mindenkinek fájdalmat okozna (nem az ő kedvenc library-ja/csomagkezelője nyer), ezért nem lesz ebből semmi."

Szerintem ha egy cég kiadna egy olyan sokaknak fontos programból, mint a Photoshop, binárist egy Linux disztribúcióra, a többi disztró saját érdekében alkalmazkodna hozzá a szükséges libek biztosításával.

"Ezen is lehetne változtatni, de ez már "vallási" kérdés, hogy akkor melyik projekt húzza le a rolót."

Éppen ezért egyik se fogja, hiszen egy nyílt forrású programozónak nem mondhatod meg, hogy ne írjon egy programot, a program fejlesztői pedig eddig is azért fejlesztették, mert (úgy gondolták, hogy) valamiben jobb a programjuk, mint a többi, úgyhogy nem fogják ott hagyni.

Senki nem akar csak egyféle Linuxot. Nem kell a gtk-t emiatt leirtani a gépről, bármi maradhat ami elfér. Csak kell egy olyan framework, ami megbízható, korszerű, nagy cég áll mögötte, stb. Azok a disztribútorok, akik igazi szerepet szánnának a terméküknek, nem kerülhetik el ezt a lépést. Ez különbözteti meg a gittegyletet a komoly cégtől (lásd Nokia), hogy mernek döntést hozni. Még rosszul dönteni is jobb, mint csak halogatni, hogy hátha lesz valami.

A gtk fejlesztőket meg nem kell sajnálni. Megvolt a lehetőségük, de nem véletlen hogy a gtk-val kapcsolatban ez a kérdés fel se merül.

Ha a disztribútorok a QT-t támogatnák, mivel multiplatform, rengeteg kereskedelmi és hobbifejlesztőt lehetne megnyerni. Ha nem, majd fejlesztenek .Net appokat, aztán a Linuxosok meg bekaphatják.

En nem feltem a Gtk-sokat. Eleg sok ceg mellettuk teszi le a voksat. Gondolom, azert ezek nem olyan dontesek, hogy holnap maskepp all a papucs az agyam elott, es hopp, megse Gtk, hanem Qt, hanem komoly ervek es ellenervek tuzeben szuletnek.

Arrol nem is beszelve, hogy nincs igazan jo dontes. Vegyuk azt a peldat, ahol egy ceg Gtk es Qt kozott donthet. Nyilvan mas szempontok alapjan voksolnak a fejlesztok az egyik es a masik mellett, es a dontes a felhasznalok szempontjabol megint maskepp lesz jo vagy rossz.

Peldaul egy alapvetoen C++ alapokon fejleszto ceg donthet a Qt mellett, merthogy az milyen jo, alapbol C++ nem kell vele szorakozni. A KDE userek ennek baromira fognak orulni, a Gnome-osok meg szivjak a fogukat.
Egy pure C-ben dolgozo ceg donthet a Gtk mellett, merthogy az alapbol C. Ennek a Gnome userek nagyon fognak orulni, a KDE-sek meg nagyon szitkozodni.

Nem lehet mindenkinek a kedvere tenni, mindig is lesznek olyanok, akikkel ilyen vagy olyan szinten, de kitolnak.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.