TOP500 szuperszámítógép - 2008. június

Hardver

A TOP500.org publikálta a 2008-as év június havára vonatkozó szuperszámítógép toplistáját. A listát a nemrég bejelentett, 1 petaflopsos teljesítmény-határt elérő Roadrunner (IBM) vezeti. A második és harmadik helyen szintén IBM gépek, nevezetesen a BlueGene/L és a BlueGene/P állnak. A legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépek által futtatott operációs rendszerek közül a Linux megtartotta (és a tavalyi év hasonló időszakához képest erősítette) uralkodó pozícióját.

TOP500 OS eloszlás - 2008/06

A bejelentés elolvasható top500.org-on.

( ulysses v | 2008. 06. 21., szo – 18:56 )

A Windowst mire használják? Kékhaláltesztekre?

Én csak a HUP szerverek érdekében szóltam, hogy egy kicsivel kevésbé lesz terhelve (és kevesebb helyet foglal), ha megpróbálsz legalább egy mondatot nem több hozzászólásba szétdarabolni...

Csak ötlet volt, tőlem végülis írhatsz minden szót is külön hozzászólásba, csak ez egyfajta digitális környezetszennyezés.

( vomberg | 2008. 06. 21., szo – 19:35 )

Ha összeszámolom, akkor Windows-ból van 5 db, UNIXból kb. 30-35, a többi viszont mind Linux, még ha a disztrib nevén is fut, azaz 90% fölötti az aránya. Szép...

( kkemenczy | 2008. 06. 21., szo – 22:35 )

A Novell szerint a Top500 HPC gépek közül 85% futtat Linuxot.
A Top50 gépek 40%-án, Top10-ből 6-on, a Top3-ból pedig az összesen SLES fut.

Olyan cégek és szervezetek használnak SLES-t HPC-n, mint az Audi, az MTU Aero Engines, a NASA Advanced Supercomputing Division, a Porsche Informatik, a Seoul National University, a Swinburne University of Technology, a Tokyo Institute of Technology és a Wehmeyer.

A NASA Advanced Supercomputing Division három szuperszámítógépén is SLES fut (ez a fentiekből következik). Ezeket a számítógépeket arra használják, hogy kiértékeljék a NASA mérnöki és tudományos igényeinek megfelelő következő generációs technológiát, irányítsák a rendszerműködést és programokat indítsanak, valamint támogassák a NASA repülési, tudományos és űrutazással kapcsolatos kezdeményezéseit.

Ahogy arról már volt hír, a NASA következő szuperszámítógépe, amelyet idén nyárra fejeznek be szintén SLES-t fog használni és üzembe helyezésekor az egyik legnagyobb SGI Altix ICE-rendszer lesz. Emellett a jelenlegi harmadik legerősebb szuperszámítógép szintjét éri el.

nos 3 dolog:
- bíztam benne, hogy olyat írtam le, ami nem annyira köztudott és az információtól mindenki csak több lesz;
- néha jó érzés, hogy olyan helyen dolgozom, ahol csinálnak értelmes dolgokat is, amire büszke lehetek, még ha nem is dolgozom ezekben a projektekben;
- nagyon érdekelne, hogy a többi Linux gépen mi fut és mit csinálnak vele, ha valaki elmondaná, azzal én is "több" lennék...

( kl3on v | 2008. 06. 22., v – 05:09 )

Jól mutatja a táblázat, hogy mennyire kispályások a Linux vs Windows viták. A Linux a nagygépes unixok (AIX, HP-UX, stb) ellenfele (mert az MS itt labdába sem rúg, max a Novellen keresztül nézheti a meccset), és ahogy a helyzet pár éve áll, nagyon is jó ellenfele.

Btw, BSD nincs? Tavaly ilyenkor volt.

--
Keep it simple, stupid.

"A Linux a nagygépes unixok (AIX, HP-UX, stb) ellenfele"

Hát, ha a "csúfosan futottak még"-et ellenfeleknek lehet nevezni... Akkor mindenképpen.

"Btw, BSD nincs? Tavaly ilyenkor volt."

Megnéztem a TOP500.org-ot. Az elmúlt 10 évben nem volt olyan, hogy *BSD. Egyszer valaki itt úgy küldte be a statisztikát, hogy beleírta, hogy "BSD-alapú" (gondolom a Mac OS X-re utalt). Az most is van benne 2. Persze ez is fogy. Tavalyelőtt még öt volt, tavaly három, most kettő.

--
trey @ gépház

Az, hogy a top500 gép 80%-a linuxot futtat, nagyon szép eredmény, de a nagyvállalati szférában nem olyan egyértelmű ez, ahol még mindig többségben vannak a vasat/szolgáltatást/megoldást szállító cégek saját rendszerei a linux rendszerekkel szemben.

BSD-t kevertem. Hiába, a hype.

--
Keep it simple, stupid.

Világos, azért írtam, hogy én meg nem csak abban.

A hétköznapi ember életében nem a kis fájlszerverek vagy a nagy szuperszámítógépek, hanem az a több tízezer üzleti céllal üzembe helyezett szerver játszik szerepet igazán, ami szerintem a legnagyobb tábor. A rendszerek és vasak, amit használ a bankunk, amik szolgáltatják a telefonhálózatot, amit a nagyobb cégek használnak gyártásaikhoz...stb.

Ott van pl. az IBM, millió ügyfél számára nyújt komplett megoldást (szerver + operációs rendszer + ügyfél igény megvalósítása + felügyelet + támogatás). Döntő többségben AIX rendszerrel szállítják ezeket a megoldásokat, egyetlen linux tudott ide betörni, a SuSE. Ebben az esetben is, egy cég saját hardvere és oprendszere vs linux nehéz dió. Nehéz jobbat csinálni, persze néha sikerül.

--
Keep it simple, stupid.

Tisztelettel kérdem, hogy te most itt miről beszélsz? Hol volt szó ebben a szálban kernelről, profitáló közösségről?

Arra próbáltam ellenpéldát mutatni, hogy:

- nem csak a SUSE van
- azért csak sikerül olyat is összehozni elég komoly helyen, hogy nem egy cég szállítja a HW-t (HP) és az OS-t (Red Hat) szemben az itt felhozottal, mikor mindegyiket ugyanaz szállítja (IBM)

--
trey @ gépház

Nagyon sok ponton. Egyrészt nagyon jó promó, másrészt ezeken a szervereken tett tanulmányok és rövid/hosszútávú tapasztalatok miatt történt változások a kernelben (a kernelben biztos, de valószínű más programokban is) visszajutnak a közösségnek. Ez a lényege. Egyébként a Red Hat az egyik nagyágyú a pár közül, amelyik sokat tesz a Linuxért évek óta.

--
Keep it simple, stupid.

Na ja. A Redhat és a Novell nagyon komolyra vette a figurát. Fura például látni, hogy a Sun jó szervereket készít, de ők is belátják, hogy a Solaris és környezete nem kelhet versenyre egy SLES-el (ha nem jön képbe a java), reklámjaik nagy része is linuxos.

--
Keep it simple, stupid.

+1

De azért hozzátenném, hogy kicsit olyan a TOP500, mint a Formula 1. Csúcstechnikát jelent, de az exkluzivitása néha "egyedi megoldásokat" (ne mondjam, kókányolást) is igényel. Egy versenyautóból is sokszor hiányoznak olyan korszerű megoldások, amik akármelyik tömegautóban teljesen általánosak (pl. bonyolult szerszámozást igénylő alkatrészek, vagy, hogy ne menjünk olyan messzire, pl. ők sem mindig a kifinomult megoldásaikról híresek). Ennek ellenére mégis elismerhetjük a versenyautó képességeit, de ettől függetlenül elégedettek lehetünk a saját járgányunkkal is.
Szóval, nem biztos, hogy egyáltalán van értelme összehasonlítani egy TOP500-as gépet pl. egy banki rendszerrel. Mások a szempontok.

Aham, jó hasonlat. Meg valószínű ezért ilyen az eredmény, mert sokkal könyebb befaragni egy linuxot extrém körülmények közé, mint bármi mást, zárt unixot, windows-t, bármit. Ezért is van jelen a routerektől a szuperszámítógépen át mindenen.

Ezér' szeressük'

--
Keep it simple, stupid.

OFF

Hmmm... Magabiztos röhögésed arra enged következtetni, hogy "szerszámozás" alatt legfeljebb csak egy rozsdás kulcskészletet tudsz elképzelni. Nos, itt nem egészen (egészen nem) erről van szó. Lássuk kicsit bővebben. Először is "korszerű megoldásokat" írtam. Mint azt később látni fogjuk, a szerszámozás a technológia* részét képezi, és mint ilyen, determinálja a termékben (jelen eseteben pl. egy alkatrész) megvalósítható lehetőségeket. Ebben az esetben a technológiát és az általa megvalósított alkatrészt aposztrofálhatjuk együttesen (egy adott problémára adott) megoldásként.
Tágabban értelmezve a szerszámozás fogalmát, értjük rajta minden olyan eszköz összességét, ami egy adott termék (alkatrész, szerelési egység, előgyártmány, stb.) előállításához és csak annak a terméknek az előállításához szükségesek. Szűkebben (gyakorlatiasabban) megközelítve a dolgot, pedig azokat a forgácsoló és forgács nélküli (gép)gyártástechnológiában használt eszközöket értjük alatta, valamilyen alakadási műveletet közvetlenül valósítanak meg.
Az első definíción gyakorlatilag egy komplett gyártósort is érthetünk, amit többnyire intuitíve is a drága mulatságok közé lehet sorolni, úgyhogy azzal nem kívánok bővebben foglalkozni.
Lássuk a másodikat. Néhány kiragadott példaként (mivel ezek a legelterjedtebbek), megemlíteném a képlékeny hideg-, ill. melegalakítást, a nagynyomású- és a kokillaöntést, az elektokémiai ill. elektroeróziós, és végül a forgácsoló megmunkálási technológiákat. Nem tudom mennyire triviális, de a felsorolt technológiák alkalmazása során alakadás történik, aminek az eszköze, mint azt az előzmények alapján sejthetjük, a szerszámozás. A szerszámozás költségei (bekerülési, és nem fajlagos!) a felsorolt technológiák esetében, nagyjából a felsorolás sorrendjében csökkenőnek tekinthetők. Ezt persze sokmindentől függ, jellemzően pl. a gyártott alkatrész befoglaló méreteinek és/vagy tömegének növelése a szerszámozás költségében exponenciális jellegű növekedést idéz elő. A téma orvosi lova a járműkarosszéria-elemek gyártása, ebben az esetben a szerszámozás (bekerülési) költségei 8-9 számjegyű összegek is lehetnek. €-ban!
Hogy az adott témánál maradjunk, a "tudomány jelenlegi állása szerint" a legjobb (tömeghez viszonyított) fajlagos mutatókkal rendelkező járműváz-elemek acélból és/vagy könnyűfémekből (jellemzően titán, alumínium, magnézium) készíthetők (és nem kompozit műanyagokból, a gyakori közhiedelemmel ellentétben), a már említett képlékeny hidegalakítási technológiákkal. Mivel az előbb vázoltuk az ehhez a legjobb eredményhez vezető út technológiai igényét és a rajta keresztül megfogalmazott költségvonzatát, nem nehéz belátni, hogy a rendelkezésre álló szerszámozás alapvetően határozza meg, hogy egy adott termék tervezésénél mit "engedhetünk meg magunknak". Ezen felül, mint ahogy írtam, a technológia ugyanúgy reprezentálja (ill. determinálja is egyben) egy adott megoldás korszerűségét, vagy korszerűtlenségét (mivel része annak), mint a termék funkcionális tartalma. (Kicsit egyszerűbben: ha egy termék előállításához szükséges technológiával -mindegy milyen okból- nem rendelkezel, akkor nem fogod tudni azt a terméket gyártani, ill. fordítva is: csak olyan terméket gyárthatsz, amihez megvan a technológiád.)
Ha esetleg bővebben is érdekel a még a téma, kérdezz.

*technológia: a görög "techné" és "logosz" szavakból képzett kifejezés, jelentése kb.: "hogyan csinálni". Ma álatlánosan használt (gyűjtő)fogalom a produktív tevékenységek "mikéntjének" leírására. Nem keverendő a technika fogalmával.

http://hup.hu/node/57015 sorrendben a szereplők.
http://hup.hu/node/57015#comment-585309 aka hol a többi UNIX?

btw, amikor ez az egész elindult, akkor:
- nagygép=mainframe os/360 os/370 mvs os/390 z/os
- midrange as/400 os/400
- mini (vax, pgp/11) unix
- mikro pc

tehát a pc világból jőve lehet úgy látszik, h a unixok "nagy" gépeken futnak:)
illetve természetesen azóta már elmosódtak ezek a kategóriák és tényleg vannak komoly unixos gépek, de továbbra sem a nagygépek szintjén.

másik dolog, hogy ha nézzük a listát, akkor nagyjából kétféle típusú rendszer van, mpp és cluster. klasszikus értelemben az mpp-k azok amik supercomputerek, sztem. pl a cray csak mpp-ket csinál.

ps.: top500-on jópofák az idézetek, pl:
"Anyone can build a fast CPU. The trick is to build a fast system.
--Seymour Cray"