Gyűrű

Hétvégén van Sándor 10. házassági évfordulója.
Megosztotta velem problémáját. Mit is vegyen kisfeleségének. Vagyis minek örülnék én. Érdekes kérdés bár könnyebb megoldani mint a környezetvédelmi termékdíj bevallását.
Nagyon régen gondolkodtam azon már hogy én minek örülnék. Nem szoktam ezen törni a fejem.
Első körben egy kettesben eltöltött péntek-szombatot ajánlottam neki. Bár 3 gyerekhez náluk sem egyszerű babysittert találni.
5 éves kislányuk van és egy 4 éves ikerpár lány. Ritussal egyidősek 5 nap eltéréssel.
Ez nem volt kivitelezhető ötlet.
Így gyűrűnél maradtunk. Ajánlottam hogy gravíroztassa bele a 10-es számot.

Engem meg elfogott az irigység.
Nem tudom mi van velem, de úgy érzem hogy én is úgy örülnék egy meglepetés ajándéknak.
Érdekes érzés ez. Valahogy mindig úgy voltam, hogy elviekben megvehetném magamnak akármit/bármit amit úgy szeretnék. De sosem vettem meg. Talán pont azért mert tudom hogy mennyi energia fekszik abban hogy az ára meglegyen.
Most meg? Irigylek egy idegen nőt mert a férje gyűrűt vesz neki. Mi van velem? Nem értem.
Valahogy a meglepetés hiányzik az életemből (talán)

Amikor szívemcsücske apukája átjön hozzám mindig hoz valami kis apróságot. Meglepit. Banánt, vagy üdítőt, csokit. Mikor hogy. Én meg úgy örülök ennek mint egy gyerek.
Olyan mintha újra kicsit gyerek szeretnék lenni? Akit meglepnek? ...