Engem meg elfogott az irigység.
Nem tudom mi van velem, de úgy érzem hogy én is úgy örülnék egy meglepetés ajándéknak.
Érdekes érzés ez. Valahogy mindig úgy voltam, hogy elviekben megvehetném magamnak akármit/bármit amit úgy szeretnék. De sosem vettem meg. Talán pont azért mert tudom hogy mennyi energia fekszik abban hogy az ára meglegyen.
Most meg? Irigylek egy idegen nőt mert a férje gyűrűt vesz neki. Mi van velem? Nem értem.
Valahogy a meglepetés hiányzik az életemből (talán)
Amikor szívemcsücske apukája átjön hozzám mindig hoz valami kis apróságot. Meglepit. Banánt, vagy üdítőt, csokit. Mikor hogy. Én meg úgy örülök ennek mint egy gyerek.
Olyan mintha újra kicsit gyerek szeretnék lenni? Akit meglepnek? ...
- FébertI blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni