Vegyes 2

Lampionos
24-én elmentem a lampionosra segíteni az osztályfőnökömnek összetákolni a 2 kenuból álló katamaránt. Az összeszerelés a vásárlássalkezdődött. Vettünk egy köteg bergmanncsövet, mely a katamaránra helyezett "kupola" vázát alkotta, egy pár tekercs szigetelőszalagot, néhány mécsest, és gyufát vész esetére [:-)], majd el kellett dönteni, mi világítson. Rendelkezésünkre állt egy 12 [V]-os 7 [A*h]-s ólomakksi, ehhez kellett találni megfelelő izzót. A leg kézenfekvőbb lehetőség a halogén izzó volt, melyből 3 féle volt a boltban: 20 [W]-os, 35 [W]-os, és 50 [W]-os. Mivel az 50 [W]-os becslésem szerint teljesen lemerítette volna az akksit, mielőtt leérünk, a 35 [W]-os mellett döntöttünk, melyhez vettünk foglalatot is. Elindultunk a kenukért a yachtkikötőhöz, út közben megláttam az élményfürdő nyitott hátsó kapuját, és elgondolkodtam, milyen könnyű lenne beugrani egy kis időre. Hamarosan megérkeztünk a yachtkikötőhöz, és elindultunk a kenukkal keresni egy megfelelő helyet az összeszereléshez. Az első szóbajöhető helyen meredek volt a part, és minden tele volt szúnyoggal. Pár 10 méterrel odébb már kevésbé volt meredek a part, úgyhogy nekiálltunk ott összerakni a katamaránt a 2kenuból. Amig a többiek összerögzítették deszkák segítségével a 2 kenut, én nekiálltam a világítással foglalkozni. Egy szike segítségével megcsupaszoltam a 2 [m] hosszú 2 eres kábel két végét, a csupaszolt kábelvéget összesodortam a foglalatból lógó kábelekkel, majd a kábel másik csupaszolt végére rátettem a sarukat. Mindent leszigeteltem jobb híjján ragasztószalaggal, betettem a foglalatba az izzót, és világított. Mivel ekkor már fájt a lábam a sok szúnyogcsípéstől, és éhes is voltam, úgy döntöttem, hazamegyek ebédelni. Pár órával később visszaérkeztem folytatni a munkát. Ekkor már kész volt a katamarán, és állt rajta egy torzult félgömbre emlékeztető váz, melyet az osztályfőnök tákolt össze. Rengeteg bergmanncsőből, és ragasztószalagból állt össze a cucc. Megmaradt egy bergmanncső, melyet úgy döntöttem, felhasználok, hogy ne lóghasson bele a vízbe a kábel. A szikével méretre vágtam. Minden hemzsegett a szúnyogoktól, ezért úgy dönötöttünk, máshol folytatjuk a tákolást. A sziget vége és a szénrakodó között találtunk is egy alkalmas területet. Az osztályfőnök elkezdte föltenni a piros papírcsíkokat a vázra, mi meg vagdaltuk hozzá a ragasztószalagot. Hamarosan ezt a területet is ellepték a szúnyogok, és egy furcsán viselkedő madár is érkezett a közelbe, melyet kavicsok segítségével tartottunk távol. A szúnyogok már elviselhetetlenek voltak, de az osztályfőnök úgy döntött, nem teszi vízre a cuccot, amig nem lesz kész a munkával. Mikor sikerült teljesen beborítani a félgömb-szerű vázat piros papírral, felkerültek a fekete pöttyök rá (szintén papírból), és végre vízre tettük a cuccot. Kilátni nem igazán lehetett a "kupola" alol, ezért került rá egy kis háromszög alakú lyuk. Elindultunk a kisduna felé, és egy faág leszakított egy baromi nagy darabot a tákolmányt borító papírból, úgyhogy ismét kitettük a cuccot a szárazföldre, ezúttal az utolsó háznál. A szúnyogok ismét megmutatkoztak, és én úgy döntöttem, hazamegyek. Az osztályfőnök nem találta a mobilját, ezért kölcsönkérte az enyémet, azzal felhívta a sajátját, hogy az kicsöng -e. Nem csöngött ki, tehát a telefon valószinűleg valamikor a vízbe esett. A biztonság kedvéért felhívta a feleségét is a mobilomról, és megkérte, hogy ő is próbálja meg felhívni. Ő is ugyan erre a következtetésre jutott. Kipróbáltuk a világítást, majd a sok szúnyog miatt hazamentem. Másnap felhívott az osztályfőnök, és közölte, hogy 2 oklevelet, 20000 forintot, és 2 hajómakettet nyertek. Elhelyezte a részesedésemet (6500 forintot) az iskola portáján.
Telepítés
Ma délelőtt úgy döntöttem, bemegyek az iskolába folytatni a folyosón lévő gépekre való Linux-telepítést. Levettem a polcomról 100 forintot, megkerestem a diákigazoványom, és irány a buszmegálló. Hosszú ideig vártam a buszra, kértem egy jegyet a buszpályaudvarra, és odaadtam 50 forintot a buszsofőrnek. Visszajárót nem adott annak ellenére, hogy a számlán 46 forint szerepel. A pályaudvarról gyalog elindultam az iskola felé, közben kénytelen voltam pár pihenőt tartani. A portán átvettem a borítékomat a 6500 forinttal, és elindultam a folyosón lévő gépek felé. Megkérdeztem Motesiczki tanárúrtól, hogy jutott -e valamire a telepítéssel. Egy UHU 2.0-t feldobott az egyik gépre, de félsiker, ugyanis az X nem indult. Kiírta a Frugalware 1. telepítő CD-t. Betettem a gépbe, és nem boot-olt. Kiírta ugyanazt egy másik CD-re, arról beboot-olt a gép, és indulhatott a telepítés. Minden tökéletesen ment egészen a csomagok telepítéséig. Itt azonban 10 csomagnak nem felelt meg az MD5, vagy SHA1 ellenőrzőösszege. Hirtelen ötlettől vezérelve kicseréltem a RAM-ot a gépben, és újból nekiálltam a telepítésnek. Ekkor már csak 6 csomagnak nem volt jó az ellenőrzőösszege. Elegem lett az egészből. Elindultam a buszpályaudvarra, majd úgy döntöttem, 40 forintért veszek egy narancs ízű italt magamnak az italautomatából. Az automata elkezdte tölteni az italt, de csak a feléig jutott el. Meleg is volt a lötty a pohárban, és tömény is. Valószinűleg nem tudott rá vizet tölteni az automata.
LISP
Utóbbi időben elkezdtem tanulni a LISP programnyelvet a neten fellelhető leírások segítségével. Interpreter-ként clisp-et használok.
Kijelző
Megpróbáltam a mobiltelefonom kijelzőjében lévő karcolást fogkrém segítségével eltűntetni. Valamennyivel talán csökkent a karcolás mélysége, viszont rengeteg apróbb karcolás jött létre. Lehet, hogy más megoldást kellene találnom?
Router-nek látszó tárgy [:-)]
Gondolkodom rajta, hogy veszek egy 4 portos beépített switch-csel rendelkező router-nek látszó tárgyat, hogy megoszthassam a netkapcsolatomat a 2 gépem között, és helyi hálózatot építhessek ki a gépeim között. Nem tudom, hogy el lehet -e várni a router-nek látszó tárgytól, hogy amennyiben kifelé pl. a 81.196.143.36 IP-címen mutatja magát, befelé a 192.168.0.1 címen, és a helyi hálózaton a 2 gépem 192.168.0.2 és 192.168.0.3, akkor ha kivülről rá akarnak csatlakozni pl. a 21-es portra, akkor valójában a belső 192.168.0.2-re, illetve ha ez nem sikerül, akkor a belső 192.168.0.3-ra kapcsolódjanak. Tehát valami port-forwarding szerűségre gondolok. Nem tudom, mennyire értherő, de remélem, sikerült megérttetnem magamat. Tehát a lényeg az, hogy belső hálózatról is tudjak időnként kiszolgálni külsős kéréseket. Tapasztalatoknak, tippeknek örülnék ez ügyben.