Plazmalámpa. Veszélyes?

Ezt a "Tesla gömböt" vettük a kisebbik fiamnak: https://www.youtube.com/watch?v=NCeBF6-qTQk. Amit eddig meg tudtam róla állapítani, az az, hogy belülről kifelé haladva egy elektródából, egy azt körülvevő kis üveggömbből, egy adag nemesgázból (főleg neon) és egy külső üvegburokból áll. Az elektróda kicsit úgy viselkedik, mint egy fél kondenzátor, amelynek a külvilág a másik fele. Az elektródát egy kb. 30-40kHz-es váltóáram hol pozitív, hol negatív töltéssel ruházza fel. A töltés elég nagy ahhoz, hogy az elektróda közvetlen(?) környezetében több ezer voltos potenciálkülönbséget hozzon létre. A frekvencia alapján ugyan nem ionizáló sugárzást bocsát ki a szerkezet, de amint látszik, a nagy feszültség mégis ionizálja a gömbbe zárt nemesgázt. Először nem értettem, hogy ha a gáz atomjai kívülről nézve nem rendelkeznek elektromos töltéssel, akkor hogy hat rájuk az elektromos mező? Nos, a helyzet az, hogy mindennapi természetes körülmények között is lépten-nyomon történnek ionizációs események, pl. a kozmikus háttérsugárzás miatt, szóval a gömbben levő gázban is előfordulnak szabad elektronok és pozitív ionok. Ezeket már nagy sebességre tudja gyorsítani az elektromos mező, és további semleges atomoknak ütközve ionizálják azokat, így beindul az elektronlavina nevű láncreakció. A kérdésem az, hogy vajon nem indíthat-e be az emberi testen belül is hasonló ionizációs folyamatot ez a plazmagömb, és ha igen, az nem rákkeltő-e? Úgy tudom az ilyen plazmalámpák akár 1,2m-ről is az EU által meghatározott egészségügyi határértéknél erősebb nem ionizáló elektromágneses sugárzást bocsátanak ki (figyelemre méltó, hogy egyáltalán meg van határozva ilyen egészségügyi határérték), és képesek kitéríteni egy Geiger-Müller számláló mutatóját. A gömböt megérintve az érezhető melegedést okoz a kézben. Mit gondoltok, mennyire lehet veszélyes?

Hozzászólások

Mivel ionizálni nem ionizál, legfeljebb felforralni tudja a kezedet, de azt meg úgyis észrevennéd. Nem veszélyes

OK, értem, hogy semleges atomokat nem tud ionizálni, de az elektronlavina(?) effektus révén mégis intenzíven ionizálja a gömbön belüli nemesgázt. Mi van, ha ugyanezen elv alapján a testünkön belül is képes atomokat ionozálni, ezáltal rákkeltő hatást előidézve?

Bónusz kérdés: Az ilyen kisülési csöveket miért mindig nemesgázzal töltik? Talán valami miatt könnyebben ionizálhatóak, mint pl. a levegő? Kisebb az átütési feszültségük vagy mi?

Hacsak nem vagy vákumcső igen kicsi az esélye, hogy benned bármit is ionizáljon.
Hogy adott sugárzás mennyire ràkkeltő, az erősen fűgg attól, hogy mi (foton, elektron, neutron, stb), milyen frekvenciával, milen energiával sugároz. pl. az elektrosztatikus kisülésben is van röntgen sugárzás, de még senki nem kapott rákot mert, túl sokszor vette le a pulcsiját.

Mert a nemesgàz nem lép reakcióba a belső elektródákkal, plusz az ionizàciójuk közben a làtható tartományban sugàroznak.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Arra én is gondoltam, hogy a nemesgáz azért előnyös, mert nem lép reakcióba az elektródával, de ebben a gömbben az elektróda üvegfallal van elválasztva a nemesgáztól. Ami különösen érdekes, hogy az ionizáció látszólag csak ennek az üvegnek az elektródával ellentétes oldalán, vagyis a nemesgázban következik be.

Nem beszólás, de ha félsz tőle, hogy kárt okoz, akkor miért vetted meg? Vagy, ha már megvetted, akkor miért nem kapcsolod ki?

Mikrot is hasznalunk, pedig sokszor erosebb sugarzast general, utazunk repulon, eszunk tengeri/fukusimai halat, befekszel MR gep ala, ezek mellett egy ilyen gömb miatt izgulni piros ho effekt.

Szerintem.

https://www.youtube.com/watch?v=TRL7o2kPqw0
(Egyebkent a Karacsaj to kimaradt, ettol fuggetlenul erdekes.)

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Egész jól leírtad a működését. A gömbben alacsony nyomású nemesgáz van. Kis nyomáson könnyebben, ha úgy tetszik, kisebb térerő hatására alakul ki a kisülés, mert a startelektronnak - ez az, amelyik például radioaktív háttérsugárzás hatására válik szabaddá - és az ütközés után felszabadult elektronoknak nagyobb szabad úthossz áll rendelkezésére, amíg gyorsulhat az atommal való ütközésig. Nagyobb úthossz esetén kisebb térerősség elegendő ahhoz, hogy összeszedjen az elektron annyi energiát, hogy ionizálni tudjon.

Nem veszélyes. Ez lényegében egy fénycső, csak a másik elektródája kapacitív úton, a gömb külső felülete által megoldott. Benned azért nem lesz ionizáció, mert ionos vezetés van a szervezetedben, így ott, a vezető közegben aztán végképp nem tud kialakulni számottevő térerősség, szabad úthossz sincs az elektronnak. Ráadásul a tested semmit sem tud arról, hogy az a néhány mikroamper áram egy gázkisülés csövön folyt, vagy csak egy darab vezetéken. Szóval neked mindegy, miért folyik rajtad néhány mikroamper.

Magának a csőnek elvileg lehet alacsony röntgen sugárzása, bár ez is eléggé kétséges, mert szerintem ehhez nincs elég energiája az elektronnak. Ahhoz vákuumban 100 kV nagyságrendű feszültséggel gyorsított elektronnak kell becsapódnia. Jóval nagyobb energiaszint kell a röntgensugárzáshoz tehát. (Einstein ezért kapta a Nobel-díját. Már azért a felismerésért, hogy a foton frekvenciája és energiája egyenesen arányos mennyiségek. Az arányossági tényező a Planck-állandó.)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az oxigént ionizálni elég nagy energia kell, ha nincs ív kívül vagy kemény UV sugárzás, akkor nem valószínű hogy keletkezik. A fura szag inkább a kínai műanyag alkatrészek meg festékek/lakkok melegedése miatt lehet szerintem... ami mondjuk lehet, hogy többet árt mint egy kis ózon.

+1 arról nem beszélve, hogy a röntgencsőnél az sem mindegy hogy milyen irányban csapódik be az elektron az anódba. Merőleges/közel merőleges becsapódásnál, nem tud kirúgni megfelelő frekvenciájú/energiájú fotonokat. Ehhez kell a ferde anód.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Köszi a kimerítő választ! Tehát akkor akkor inkább a csőben (illetve jelen esetben gömbben) uralkodó alacsony nyomás az ionizáció kulcsa, nem a gáz anyaga. Amint látod, a gömbre egy csavart fénycsövet tettem, és úgy tűnik, abban is megtörténik az ionizáció. Sőt, nem is kell rátenni, 15-20cm-ről már elegendő potenciálkülönbséget biztosít a gömb a fénycsőnek! Érdemes megfigyelni, hogy sem a plazmagömb elektródájának közvetlen környezetében (vagyis a belső kis üveggömbön belül), sem a gömböt körülvevő levegőben nem indul meg látható módon az ionizáció, csak az alacsony nyomású gázt tartalmazó terekben, ami jól egybevág azzal, amit mondtál. A Geiger-Müller számláló a Wikipédia oldalának tanúsága szerint szintén alacsony nyomású nemesgázzal töltött cső (akárcsak a fázisceruza, ami igazán meglepett), valószínűleg ezért tud hatással lenni rá a plazmagömb, de nem semleges atomok ionizációjával, hanem szintén az elektronlavina effektus útján, amit maga a Geiger-Müller számláló is előidéz magában a saját egyenfeszültsége útján, ezért kell "kioldani".

Ami miatt kicsit félek tőle, az egyrészt az, hogy egy fentebb hivatkozott EU-s kutatás nem ajánlja a plazmagömb fogdosását (de nem írja le, hogy rákkeltő vagy csak mérsékeltebb veszélyeket hordoz magában), másrészt friss kutatások alapján arra lehet következtetni, hogy a korábbi vélekedéssel ellentétben nem ionizáló sugárzás (konkrétan a mobiltelefonok sugárzása) is lehet rákkeltő, bár itt sem ismerem a hatásmechanizmust.

Ennek a plazmagömbnek kicsi a teljesítménye, az is a gömbön belül fényként szabadul fel nagyrészt. A mobiltelefonok picit más témakör, biztosat nem tudok róla mondani. Leírom, amit gondolok, de simán lesz majd olyan itt, aki nagyon mást gondol erről. Ott a legnagyobb probléma, hogy az emberi szövetek, köztük az agy sok vízmolekulát tartalmaznak. Ez dipólus molekula, nagy a relatív permittivitása, s a veszteségi tényezője is. Ennek az a következménye, hogy a nagyfrekvenciás elektomágneses tér elnyelődik benne, s hővé alakul. A telefont fej közelében használjuk többnyire, így elsősorban az agy szövetei elnyelik a kisugárzott adóteljesítmény egy részét, s ez megemeli picit a hőmérsékletet. Az már kvantitatív kérdés, hogy ennek van-e számottevő biológiai hatása, következménye.

Van viszont egy olyan dolog, hogy a gyártó úgy alakítja ki a telefont, hogy normál használat esetén az emberi test felé kisebb legyen a sugárzás.

A magam részéről lényegesen jobban aggódnék a telefontól - 2 W-on belül van az adóteljesítménye -, mint a plazmagömbtől. Mindamellett a telefontól is csak akkor, ha valaki valószínűtlenül sokat lóg rajta.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Aki hegesztett már kesztyű nélkül, aki tette már kezét UV lámpa, germicid cső alá és utána megszagolta a kezét az ugyanezt a jellegzetes szagot fogja érezni ha plazmagömb simogatása után kezet szagol...

Szerintem ózon lesz az. A plazmagömb nem sok UV-t termel - legalábbis az üvegből nem jut ki - viszont a gömb felületén felhalmozódó töltés enyhe koronakisüléssel tud a levegőből ózont előállítani közvetlenül (UV sugárzás nélkül) is. Kb mint a régi fénymásológépeknél.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Megszagoltam a gömböt közelről működés közben. Néhány alkalommal nagyon enyhe, de határozottan felismerhető ózonszagot éreztem. Tapasztaltam egy ennél sokkal furcsább jelenséget is: Kikapcsolás után a gömb 10-20 másodpercig foszforeszkál! Látszólag nem a benne lévő gáz, hanem az üvegfal sugározza a fényt. Azt hittem, sima üvegből van. Talán mégsem? Mi okozhatja ezt?

Abszolút nem veszélyes, hacsak nem tenyerelsz rá és megvárod még megéget :)

Viszont az amit mi csináltunk haverral, na az veszélyes volt! 2 méternél közelebb nem is lehet menni és pár perc után már fulladozni lehet az ózontól.

Asztaszencsit'! Jól gondolom, hogy ez hasonlóképpen működik, mint a plazmagömb, csak annyival nagyobb feszültségen, hogy légköri nyomáson is képes elektronlavinát előidézni? Vagy itt magából az elektródából is lépnek ki elektronok a környező közegbe (vagyis a levegőbe)? Mekkora feszültségen és mekkora frekvencián dolgozik egy ilyen szörnyeteg?

Képesek voltatok Tesla-tekercset csinálni? :) Következő feladat: áram alatt kiszakaszolni valamit. :D

(Megjegyzés: terhelés alatt tilos szakaszolni! Terhelés alatt megszakítóval szüntetjük meg az áramot, utána lehet szakaszolni.)

https://www.youtube.com/watch?v=PXiOQCRiSp0

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE