Blu-ray archiválásra?

CD-R, CD-RW, DVD, és más optikai tárolók

Sziasztok!

Szerintetek alkalmas a Blu-ray technológia archiválásra? Jelenleg duplarétegű DVD lemezeket használok, de egyre kisebbnek találom, nagyon kevés anyag fér el egy lemezen. Jellemzően egyébként családi videókról és képekről van szó.
Nem bízom a véletlenre, több helyre is archiválok:
- DVD lemez két példányban, fizikailag két különböző helyen tárolva
- HDD
- Google Drive

A NAS jött még számításba, de elég drága. Blu-ray írót úgy látom, hogy már 40 rugó alatt is lehet venni, egy 25 GB-os lemez meg 1200 Ft körül van hozzá. Kérdés, hogy mennyire tartós a végeredmény? Használva csak akkor volna a lemez, ha valóban adatvesztés volna valamelyik HDD lemezen.

Köszi a válaszokat!

( Nyosigomboc v | 2017. 10. 26., cs – 00:51 )

Randomban rakeresve (Aquaban) 40k alatt van 4TB-os HDD. Ha a Blu-raynel az irot nem szamolod, csak a lemezt (sok lemez eseten az iro ara elhanyagolhato), az 160 darab BD lemezt jelent, es kozel 200k-ba kerul. Persze ez csak akkor gazdasagos, ha egyszerre egyben kell tartanod a 4TB-os adatmennyiseget, de ha nem, akkor meg az iro ara valik meghatarozova.

Persze ezt meg valamibe bele kell tenned (kulso haz/cserelheto doboz/NAS), de ez a BD eseten is ott van. Es 160 lemez+az iro helybol is tobbet foglal.

(persze ha egy helyen van csak az adat, az nem eleg, de mind a HDD, mind az optika arat fel kellene szorozni ugyanannyival, ezzel nem szamoltam)

Kenyelemben is eg es fold a ketto kozti kulonbseg a HDD javara.

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

+1

Vettem Amazonról egy NAS dobozt nem drágán.
Tettem bele 6T méretű hdd-t.
Ha valamit le kell menteni, csak felmásolom rá.
Ha vissza kell tölteni, felmountolom és letöltöm.

Emlékszem, amikor még CD-re meg DVD-re archiváltunk, mennyivel macerásabb volt. Lassú írás, aztán ha valami kell, akkor keresni, hogy melyik korongon is van, hol is az a korong, stb.

Azt nem is említem, hogy a két újabb laptopunkban nincs optikai meghajtó, csak a régiekben, amiket egyébként nem használunk. Ha valami optikai lemezen van, akkor elő kell venni valamelyik régi laptopot, elindítani... macera.
És akkor most gondolj bele, ha a telefonon, tableten akarsz valamit megnézni. Hová teszed a BR lemezt?

"(persze ha egy helyen van csak az adat, az nem eleg, de mind a HDD, mind az optika arat fel kellene szorozni ugyanannyival, ezzel nem szamoltam)"

Az optikai lemez is ha osszefossa magat, akkor megy a devnullba. Ha azt mondod, hogy minden adat duplan legyen meg, akkor a winyo es a BD-bol is ugyanugy dupla lesz az ar, szoval a ketto aranyan nem valtoztat.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( endi123 v | 2017. 10. 26., cs – 02:43 )

50 Ft/GB - BD (csak a lemez)
10 Ft/GB - HDD

A helyedben ránéznék a netes tárhelyek áraira, vagy tükrözz több HDD-re.
Függetlenül a tároló médiumtól, ha biztosra akarsz menni, 1-2 évente ellenőríztesd valami checksum-mal az archivált fájlokat, javítsd a hibásat a többi helyről.

( zitev v | 2017. 10. 26., cs – 07:12 )

Mi a cél? Meddig szeretnéd megőrizni az adatokat?

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Akkor viszont célszerű úgy tervezni az archiválást, hogy kb 25 évente platform cserére lesz szükség, a jelenlegi csatolóformátumok 25 év múlva már sehol sem lesznek, az archív hdd-ket nem lesz hova bedugni, kell hozzá egy konfigot is archiválni. Az optikailag írható formatumok élettartama nem éri el a 25 évet, ezért hosszútávú archivalasra nam alkalmasak.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A 95-ben írt, 22 éves CD-imet még vígan be tudom olvasni.
Azt mondod, hogy a következő három évet már nem fogják túlélni? Esetleg tudsz pontosabb időpontot? Csak hogy tudjam, mennyire kell sietni a lemásolással. ;-)

A csatolókkal igazad van, 22 éve külső SCSI portra csatlakozott az író, aztán volt IDE-s, aztán SATA-s, most meg USB-set használok (nagy ritkán).
Meg lennék lőve, ha most kellene külső SCSI portot (vagy akár kábelt) találni ahhoz a régi íróhoz.
Annyiból vagyok szerencsés, hogy a régi eszközzel írt CD-t az újabb eszközök is olvassák.

Csak azt tudom mondani, hogy csak mert eddig szerencséd volt, még ne számíts túl hosszú élettartamra! Tudok mutatni egy rakat disket (konkrét típusokat), amit írás után pár évvel már directory-szinten sem lehetett elolvasni.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Pont erre gondoltam. Talán még megvan az a PCI-os SCSI kártya otthon, amit abban az időszakban (95-98) használtam. Szinte biztos, hogy megvan egy (vagy esetleg két) SCSI kártya, amit a kétezres évek közepén használtam (akkor már nem CD írásra).
De az egész lakásban csak 4 laptop van meg mobil eszközök. Azokat a kártyákat semmibe nem tudnám bedugni.

Nekem még van működő PC, 1542-es vezérlőn lógó, 1GiB-nál picit nagyobb diszkkel, de van valahol egz 2940UW kártyám is, ha az újabb asztali gépekbe kéne scsi cuccot dugni... Pl. a 4mm-es DAT-ot, ha kazettáról kéne esetleg valamit visszavakarni... Bár ahogy átnéztem a kazettáimat, csak egy 8mm-esen van olyasmi, aminek van még értelme megtartani (8.0.5-ös Oracle pl. biztos, hogy nem, ahogy a régi OS fixekre (y2k) sem nagyon lesz már szükség...)

A régi, aranyárban mért adathordozók még lehet megbízhatóbbak voltak. A későbbi, filléres, olcsóságra optimalizáltak meg felhólyagosodnak vagy leperegnek. Persze ez a tárolási körülményektől is nagyban függ. Az optikaiakból később is létezett drágább fajta, kifejezetten archiválási célokra szánt változat, amelyeknél időtállóságot ígértek.

Ismerősnél, aki évtizedekig képes jól megőrízni bármit, vannak kazetták a 80-as évekből és egy működő hifi tornya is abból a korból, szóval nála láttam már átlyukadt adathordozó rétegű CD-ket 2 év után. Inkább váltott HDD-kre. Kis pöttyökben kirhadt a hordozó. Én is tapasztaltam ilyet Philips és TDK együttes maxi CD-in :)

A 95-ben írt nekem is olvasható (ha jól hiszem az alapanyag és az írás akkoriban valami 1000+ Ft volt, a minimálbér pedig 10 kHUF).

Viszont a 2005-2010 között írtak közül már sok hibás volt. Idén is volt már olyan ügyfélnek átadott DVD, aminél pár hónap múlva kérdezte, hogy megkaphatná-e még egyszer, mert a lemez már hibás...

A 95-ben írt CD már 26 éves. De azok még megbízhatóbbak voltak, meg lassabban voltak írva. Ha egy 2000-2005 után írt CD-t, DVD-t nézel, az jó eséllyel nem fog működni, hiszen onnantól mind a lemezeket olcsósították, mind a drive-okat, egyre megbízhatatlanabb lett. Egyszerűen az ODD-s archiválás régóta nem tartós. Egyedüli értelmes megoldás a NAS, redundás tárolás, mármint NAS-on belül és NAS-on kívül is redundásnak tárolni, rendszeres lemezcsere. Ennél jobbat magánemberként nem tudsz. Persze ki lehet írni ODD-re is, +1 archívumnak akár el is megy, de én nem bíznék benne egyedüli megoldásként. Ennyi.

Nekem sincs NAS-om, különböző külső HDD-kre meg online archiválok. Nem tuti egyik se, de az is igaz, hogy nekem nincs sok olyan oltári fontos adatom, amit egész életen át akarnék őrizni, meg unokáknak is eltenném. Ami annyira fontos, az kevés adat, több példányban megvan. Már 30+ éve PC-zek, de fontos adatot még nem vesztettem. Még olyan régi adataim is megvannak, amit anno 1992-ben írtam ki floppyra, igaz azok már aktualitásukat is vesztették, DOS-os progik, BATCH fájlok, GW/Quick/TurboBasic-es és Turbo Pascal-os progik, apró játékok, régi szöveges doksik, stb..

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Kösz, de passzolom, nincsen floppymeghajtóm. Már a floppy-k sincsenek meg, egy költözéskor sajnos hátra kellett hagynom őket. Már csak HDD-ken vannak meg ezek. De retrózók, eredeti retró hardverhez szokták keresni az üres floppykat, ráadásul minél kisebb kapacitású, minél régebbi formátum, annál jobban, a 720k-s DD-s kisfloppyk még keresettebbek, a 360k-s nagyfloppyk még jobban, a 8 inches aranyárban megy. Pedig ezeket megérné gyártani, mert nem kell hozzá túl komoly technológia, és van még rá igény, nem csak retró, hanem sok helyen legacy környezetben is használnak ilyet, ipari termelés, repülők, régi katonai cuccok, ilyen helyeken simán előfordul dinoszauruszok előtti technológia.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Próbáld meg. Nem tudom mennyit ad érte a magyar retró közösség, lehet nem adják meg rá a nemzetközi ebayes árat. Meg az nem elég infó, hogy „kisfloppy”, abból is volt egy csomóféle, meghajtóból, kompatbilitás (PC-be jó csak, vagy más retró gépbe is átjumperelhető), oldalasság, tárolóméret, adatsűrűség szempontjából. Ha csak közönséges 1.44 megás HD kisfloppy, akkor az lehet nem kóstál magas árat, mert még dögivel lehet kapni, de ha mondjuk vannak elfekvőben 720k-s DD-s lemezek, azokat jobban keresik mindenhol. Épp most láttam a JuhTyúkon egy retró videót, ahol jenki faszi első, ritkább kiadású Atari 520STM géppel kínlódott, amiben a floppy vezérlő csak 1 (!!!) oldalas DD kisfloppyt tud kezelni (360k-ra formázva!), és az egy oldalas meghajtó ritka hozzá, mint a fehér holló, ha cserélni kell. És nem, nem lehet egyszerűen behekkelni a helyére egy moddolt PC kisfloppyt, se két oldalas Commodre/Amiga DD floppymeghajtót. Még GoTeK emulátor sem működött neki, különböző spéci firmware-eket kipróbálva, égen-földön keres hozzá működő floppy meghajtót!

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Emlékeim szerint a format.com-nak meg tudtad mondani, hány oldalas ill. hány track-es formázást csináljon. Gondolom visszamemőleges kompatibilitás miatt. Sosem próbáltam DS HD lemezt (1,44MB) kisebb kapacitásúra formattálni pusztán szórakozásból.

( manfreed (nem ellenőrzött) | 2017. 10. 26., cs – 07:55 )

Javítsatok ki, ha tévedek, de szerintem ha valami legalább két egymástól független cloud szolgáltatáson tárolva van, kicsi az esélye, hogy mindkettőről egyszerre eltűnnek az adatok, maximum valami nagyon extrém helyzetben.

Nyilván van a dolognak privacy oldala, de mivel sirkalmi eleve GDrive-ot használ, ez nem gondolnám, hogy probléma.

Én inkább megszavaznám a cloud+offline-t (ami egyébként jelenleg is megvan, sőt több is). Offline-ra viszont szerintem is ma már inkább HDD, mint optikai lemez. Sima "pucér" sata dokkolóval felcsatolható, ha kell, amúgy meg zacsiban, dobozban offline lehet tárolni lakáson kívül is. Azt meg már írták, hogy költségben is és helyszükségletben is töredéke a DVD/BD-nek /TB
----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

A cloudot úgy kell kezelni, hogy az abban tárolt adatokról kvázi lemondtál! Jó ha megvan máskor is, amikor éppen keresed, de ha egyszer hirtelen nem elérhető többé, akkor úgy jártál! Ergo archivalasra nem használjuk.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Bárminek lehet létjogosultsága az archiválásnál, ha az nem egyszeri és kizárólagos, illetve nem szempont az adatbiztonság. A cloud, érzékeny adatok esetében az utóbbi szempontból problémás.
Nem saját tulajdonú adat esetében alapból feltételezni kell, hogy az az ügyfél számára érzékeny (vagy csak később derül ki számára, hogy az volt, amikor az már kikerült...)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( ncc1701 | 2017. 10. 26., cs – 10:38 )

Kétszer kellett megnéznem a dátumot, h nem 2007-es topic-e? Optikára semmit, elavult. HDD + cloud, vagy ezeket duplikálva. Örökké semmi sem tart, ha vmi infót nagyon sokáig meg akarsz őrizni, akkor a kőtáblát javaslom.

( E-Medve v | 2017. 10. 26., cs – 10:59 )

Optikai eszközt csak egy esetben használnék: ha kell, hogy csak olvasható legyen.
Egyébként privacy-től/titkosítástól függően cloud és/vagy NAS (+ rendszeres időközönként mentés offline HDD-re is).

( sirkalmi | 2017. 10. 26., cs – 13:00 )

Köszönöm a sok hozzászólást, azt azonban leszögezném, hogy elsősorban az adatbiztonság érdekel, nem pedig a költséghatékonyság. Persze fontos az is, hogy ki tudjam fizetni. Mint írtam, jelenleg is alkalmazok online tárhelyeket és HDD-ket is egyaránt, azonban ezt kevésnek tartom, ezért ezek mellett még optikai lemezekre is szoktam archiválni, mert azt valahogy időtállóbbnak érzem. Mi baja lehet egy optikai lemeznek egy sötét szekrényben, amelyhez nem nyúl senki 20 évig? Ha 20 év után előveszek egy HDD-t az működni fog?

Az online tárhelyek szerintem sérülékenyek, ki vannak téve támadásoknak. Gyakran olvasni, hogy egész banki rendszereket törnek fel, vagy ne adj isten a Pentagont. Egy kiber háborúban egyik elsődleges célpont egy ilyen szolgáltatás szerintem. A HDD meg bármikor kipurcanhat...

A mai optika (dvd/br) esetén sokkal nagyobb az esély az elromlásra, mint egy hdd esetén. Nemrég néztem át a kb. 2000-2007 között írt CD-ket és DVD-ket (van-e rajta valami amit érdemes menteni, vagy mehet egyből a szemétbe), és 10-ből 2-3-4 darab vagy olvashatatlan volt, vagy olvasás közben dobott hibát.

Találtam egy cikket a témában:

https://www.pcworld.com/article/2984597/storage/hard-core-data-preserva…

Itt 1000 évet ír, ami elméleti persze, de hatóságilag bevizsgált. Árulnak kifejezetten archiválási célra lemezeket, melyek tartósabbak:
https://www.amazon.com/Verbatim-M-Disc-BD-R-Branded-Surface/dp/B016X2E8…

A lényeg a több lábon állás. Nem akarom, hogy a teljes családi ereklye kizárólag mágnesesség elve alapján legyen tárolva.

Egyébként nem biztos, hogy a lemez purcant ki, sok esetben az olvasó kezd el döglődni, egy másik olvasó lehet hogy beolvassa.

A DVD-RAM talán kivétel ez alól, de a meghajtó hozzá már ritka mint a fehér holló, mármint Type-II integrált tokozású RAM lemezhez való spéci tálcás DVD-RAM meghajtó. Pedig pont a tokos Type-II lenne az ideális. :-(

Az egyoldalas lemez kivehető a tokjából és DVD-RAM plecsnis DVD írókkal/olvasók megbírkóznak vele, abból is van 2 oldalas 9.6 GB-os. Illetve ma már szinte csak tokozás nélküli csupasz DVD-RAM kapható, egy Verbatim kb 3500 Ft (két oldalas).

A DVD-RAM hamvában holt ötlet volt, drága és borzalmasan lassú. Nem is terjedt el, és nem is gyártanak hozzá meghajtót. Mentést emiatt már nem terveznék vele. Ahogy a Lightscribe sem terjedt el igazán, de ahhoz még gyártanak támogatott drive-ot.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

adatbiztonság érdekel, nem pedig a költséghatékonyság
Költséghatékonyságot úgy is felfoghatod, hogy 5db HDD adatbiztonságát állítod szembe 1 optikai lemez adatbiztonságával.
Csak megerősíteni tudom amit mások is írtak: az optikai messze nem olyan biztonságos mint számítasz ra. Emellett a HDD-k sem félretéve szoktak kipurcanni.

... amelyhez nem nyúl senki 20 évig
Az archiválást nem úgy kell elképzelni, hogy kiírsz vmit 2 példányban és akkor jól van 20 évre. Pár évente ellenőrízni, javítani kell az archivumot, bármire mentesz.
Egyébként sem kell 20 évre adathordozót választani, mert 20 év alatt kb 1000x-es az átlagos tárolókapacitás növekedés (HDD-re és RAM-ra is igaz). Legalább a másolatok ellenőrzésének megkönnyítése végett kb 10 év után egyértelműnek fogod találni a sok kicsi átvételét 1 korszerűbbre.

Jogos.
De egyrészt matek szerint is 8x-osnak kellene már lennie :)
Másrészt sajnos az 5x-ös se igaz. 2010-ben már volt 3 terás lemez, míg ma a csúcs 12 tera.

Azaz szűk kb. 7 év alatt 4x volt a növekedés, amiből a 20 évre nem 1000x-es, hanem 50x-es kapacitás-növekedés jön ki. Van 2 gyártó, megszűnt köztük a verseny, szopó.

Csak hát nem jön, mert úgy alakult a piaci helyzet, hogy két gyártó van a piacon, akik nem versenyeznek, nem innoválnak, hanem a fejlesztéseket csepegtetve profitot maximalizálnak.

Jövére talán lesz 16 terás lemez, ami 8 év alatt 5x-ös növekedés. Míg korábban kb. 2005 (500 GB) és 2010 (3 TB) között volt 5 év alatt 6x-os.

van abban olcsó és megbízható megoldás otthoni felhasználónak?
Nekem mondjuk tetszik egy miniDV kamera és kazetta ilyen jellegű használata. Kb 8-20 GByte tárolható rajta, csak sajnos kihalt, mint konzumer termék és a hozzá passzoló firewire se érdekel senkit. :(
Archiválásra még jó lehet az is...

Az optikai lemezedet 20 év múlva biztosan nem tudod olvasni. A HDD-nél legalább van esélyed.
Az a probléma az optikai lemezekkel, hogy amikor elterjedtek, akkor környezetvédelmi okokból megváltoztatták a korong műanyagának összetételét. A változtatás célja az volt, hogy a kidobott optikai lemez felhalmozódását megakadályozzák. Ennek megfelelően az új összetel elég gyorsan bomlik. Tapasztaltom szerint védett helyen tárolva is öt év után elbomlik annyira a felület, hogy nem lehet megbízhatóan olvasni (gagyi lemezek ezt megcsinálják akár fél év után is). Ha magadra vállaod a nyűgjét, akkor lehet rendelni olyan korongokat, amik kifejezetten archíválásra vannak szánva. Azoknak lassabb a bomlása, tovább lehet őket olvasni. (Ettől függetlenül, hosszú távú archíválás esetén jobb, ha arra számolsz, hogy 5 évente átírod az archívált adataidat).

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.

:D
Agyi implantátum... ha beáll az öregkori butulás, akkor már úgysem lesz probléma az adatvesztés. Bár a régi adatokkal nem lesz gond, csak az újakkal.
:D

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Az nagyon drága a linkeden.

Alapanyagnak M-DISC 25GB-os lemezek 4-5€ körül vannak, 100GB-os fajlagosan kb. 3x-4x ennyibe kerül.

--

"After successfully ignoring Google, FAQ's, the board search and leaving a undecipherable post in the wrong sub-forum don't expect an intelligent reply."

( uid_16313 | 2017. 10. 26., cs – 18:28 )

Sosem bíznám az adataimat optikai lemezekre.

--
robyboy

( pepo v | 2017. 10. 26., cs – 19:00 )

Visszatérő téma:

Hátránya, hogy egy helyen megsérül a diszk, és oda a simagöröngyösi nászút. Amúgy kis helyen elfér, nem kér enni.
A jó öreg raid1 lett a befutó emlékeim szerint megspékelve a BD-re, DVD-re írással.

--
Tortilla; A tortilla a spanyol nyelvterületek tradicionális étele! Hagyd már; ABBA!; Droppboksz

Video-CD/DVD-nél akkor sincs baj, ha az eleje sérül meg, dd_rescue-vel vagy readom-mal visszanyerhető a videoanyag sértetlen része.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Emlékeim szerint a lemez a belsejétől kifelé haladva íródik, a sérülések nagy százaléka (pl. "lemezrothadás") pedig kívülről befelé halad, vagyis az hogy a directoryt el tudod olvasni, esetleg a másolás el is indul, egyáltalán nem biztos hogy a teljes adathoz hozzáférsz!

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( Caro | 2017. 10. 26., cs – 19:16 )

Úgy látom sokan szólnak az optika ellen, én szólnék mellette.
* WORM (zsarolóvírusok, fájlrendszerhibák!),
* mivel csak akkor veszed elő, amikor tényleg kell, a sérülés esélye is lényegesen kisebb.
* Leejtesz egy lemezt, valószínűleg nem lesz baja. Ha karcos lesz, csak pár fájlod bánja. HDD-nél könnyen kuka lehet az egész.
* Én még nem találtam otthon olyan írt CD-t, DVD-t, amit ne tudnék beolvasni.

"* Én még nem találtam otthon olyan írt CD-t, DVD-t, amit ne tudnék beolvasnil
- valószínűleg egy kicsit többet foglalkoztam a dologgal, sajnos nem osztom a kincstári optimizmusod, az írott lemez olyan szinten megbízhatatlan, hogy a hibátlan visszaolvasás esélye pár év után már nem jobb mint 50%.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Már többen és többször leírtuk, hogy nem a 20-25 éves, az akkori minimálbér tizedébe kerülő lemezekkel van a baj, amiket az akkori minimálbér százszorosába kerülő írókkal írtak, 1x-es sebességgel.

Hanem pl. az 5-10 éve írt lemezekkel, amikor már kommersz volt az író is és a lemez is (még ha taiyo yuden-nek is látszott). Nálam pl. előfordult már olyan, hogy megírt és visszaellenőrzött lemez újraírását kérte az ügyfél pár hónap múlva, mert olvashatatlan volt. Elkértem a lemezt, és nálam is.
Persze nem tudom hogy hogyan tárolta, de pár hónapot akkor is bírnia kellene, ha nyáron nappal a napon tartja, éjszakára pedig berakja a szaunába. Ezért ma adatcserére inkább a netes megoldást preferálom (én adok neki egy általa elérhető helyet ahonnan letölti, vagy ő ad egyet ahova feltöltöm, titkosított csatorna az alap). Ha ez nem megy, akkor is inkább pendrive, mint lemez.

Archiválásra pedig ár/érték arányban szinte minden jobb bármilyen optikai médiánál, pláne ha a saját idődet is forintosítod.
És persze egy mentés nem mentés, az igazán fontos adatokat célszerű legalább két helyen menteni alapban offline lemezre. És ha egyszerre semmisül meg az egymástól 100+ km-re levő két offline lemez, akkor valszeg a legkisebb bajod is nagyobb lesz annál, hogy nincs meg a gyerek első lépése vagy szava, de ilyen esetben n+1. megoldásnak jó a felleg, persze titkosított feltöltéssel. Mint ahogy lemezen is, nyilván.

( ssk73 | 2017. 10. 26., cs – 20:41 )

2 RAID tömb külön gépben, csak a backupnak (mellette maradjon az eredeti tárolón is nyilván), 1 évente teljesen ellenőrizve, 5-7-10 évente HDD cserélve, 1,5 HDD csere periódus után gépcsere. Ennyi.
Az optika sem lesz gondozásmentes, cserébe relatíve lassú, nagyon manuális lesz visszamásolni róla stb.

( an-dee | 2017. 10. 26., cs – 21:24 )

A laptopomról a dolgokat időszakonként mentem, docs, levelezés egy Syno-ra, ami egy külső hdd-re és egy másik Synora menti a saját tartalmának a fontosabb részét (filmek és zenék nélkül). A családi képeket még egy távoli 1 lemezes Syno-ra is mentem neten keresztül.

--
ESET és Synology hivatalos viszonteladó

( SzaCsaJo | 2017. 10. 26., cs – 22:01 )

CD-R and DVD-R RW Longevity Research https://www.loc.gov/preservation/scientists/projects/cd-r_dvd-r_rw_long…
Jó tanács, papír tokban felejtős hacsak nem klórmentes ez vonatkozik a CD DVD Blu-ray műanyag tokban lévő papira is, lemezre semmivel nem írunk pl alkoholos filc.

DVD x időnként ellenőrizve pl 2 év erről papír nyomat szekrény belső falára kiragaszt. 2 évente aláír ha az egyik lemez kicsit is hibás 2 új lemezre újra ír.

HDD EMP ellen meg Faraday-kalitka. Nem tökéletes de ha már abban sérül, akkor úgy sem lesz semmi amivel olvasnád. https://www.quora.com/Does-a-faraday-cage-protect-a-device-against-any-…

A HDD-t választanám.

Mivel ritkán veszed elő lejtés és egyéb sérülés veszélye elhanyagolható.
A HDD-is illenék 2 évente ellenőrizni meg gondolom nő az archiválandó adatmenyiség ezért úgy is előveszed x időnként akkor lehet ellenőrizni és frissíteni.
Lényegesen olcsóbb és kényelmesebb hosszabb távon.
pl. fél év múlva lesz még x mennyiség adat, különbségi mentés csinálsz róla a egy uj CD DVD Blu-ray ra vagy újraírod az egészet, és ezt félévente? Persze ha egy Blu-ray ráférsz akkor nem gond, akkor Blu-ray.
Csatoló felület változásától pont emiatt nem tartanék, amikorra változik úgy is kinövöd a HDD-t HDD-ket váltasz újabb formátumra.

fizikailag két különböző helyen tárolva, Ha az egyik leég a másik helyen megmarad? Vagy arra ott a Google Drive?

Az csak az HAARP ellen, ha sipkát csinálsz belőle :D
Igaz, hogy az elektronika kívül van, de azért az egész cucc még a notebook winyók esetén is vastagabb falú az alufóliánál. Szvsz, annál jobban véd egy fémszekrény, ahová illik ilyen mentést zárni. Úgy elzárva nem hiszem hogy sérülékenyebb mint a mágnesszalagok

HDD ... amikor kattan egyet, és leáll benne a motor... az érzés felbecsülhetetlen, főleg akkor, ha a rajta lévő cucc nincs kiírva dévédere... cédére... stb...

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Mivel a kérdező a DVD is két példányban készítené feltételezhető hogy a 2db HDD is megvan a mentés.
Ha az egyik meghal előveszi a másikat, és azonnal vesz még 2 db uj HDD-t, mert ha az egyik meghalt, lehet típushiba és a párjában már nem bízhat.

Ha meg leégett a házad akkor cseszheted a CD DVD-d. Kivéve ha megvan egy második helyen is az Archívum vagy tűzálló páncélszekrényben tároltad esetleg mindkető.

Nekem még sose kattant HDD. Sok ment tönkre, de azok úgy purcantak ki szép csöndben, hogy egyik nap még rendben működtek, a SMART sem jelzett semmit, se belassulás, se rossz szektor nem volt rajtuk, másnap bekapcsoláskor viszont már fel sem pörögtek. Illetve volt egy lapos Maxtor, azon meg melegedés miatt a rossz szektorok szaporodtak, így nem vártam ki, mire végleg beadja a kulcsot, hanem azonnal nyugdíjazva lett.

Amúgy az is felbecsülhetetlen, mikor tűzeset miatt esik ki a HDD, és mennek vele a kiírt optikai lemezek is. HDD-nél még rá lehet menni RAID-re, meg netes tárhelyen is tartani biztonsági mentést.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

A RAID is mókás tud lenni.

Még valamikor 2003-ban vettem 2db 80 gigás HDD-t kb. 2 hónap eltéréssel (mindkettőre 3 év garancia volt). A régebben vett diszk 3 év 1-2 hónap után elszállt, mint a győzelmi zászló. Segond, szerzünk a RAID-1-be helyette másikat. Új HDD berak, szinkronizálás elkezd. (Aki csinált már ilyet, az tudja, hogy ilyenkor lassan telik az idő. :-D) A teljes szinkronizálás után 3 nappal a másik diszk is eltávozott...

Pedig van esely kevert gyartokra, mert tobb helyrol veszik. A gyartas pedig mar a belso partnummal talalkozik, amibol a forras gyarto nem szokott kiderulni.

Ezzel egyutt eltero gyartokal kifejezetten kevert tombot se ereznek nagysagrenddel biztosabbnak, bar a tipushiba ellen reszben vedett lehet.

Nem értem mi ezen a mókás. Időben kicserélted az első diszket, aztán megdöglött a másik, gondolom azt is cserélted, így a RAID elérte a célját, adatvesztésed nem volt. Nyilván, a backupot nem váltja ki, de arra jó, hogy ha az egyik HDD bekrepál, akkor csak be kell tolni egy másikat. Elviekben több diszk is tönkremehet egyszerre, de annak meg kicsi az esélye. Plusz mindig kell backupot tartani.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

( freeoli v | 2017. 10. 27., p – 11:22 )

LTO. Mas valodi otletem nincs. Sajnos csak az LTO5-tol alap az LTFS viszont minden tamogatja. Ez erre valo.

UPDATE:
Sajnos eBay-en is drága (kb 100k huf) a drive de ennél csak olcsóbb lesz. A szalag már nagyon olcsó de amit ráraksz az rajta is marad ha megfelelően tárolod, főleg a vegyi anyagokat kerülve. Ha számolsz akkor az ultimate unlimited Azure storage is 100USD / 5TB / év, viszont ha elfelejted fizetni akkor törlik az egészet.

( sigellef | 2017. 10. 27., p – 09:35 )

Az optikai lemez nálam bevált. A dvd-im (a legolcsóbb árfekvésű!) már túléltek számos merevlemezt. Persze úgy használtam őket, hogy csak akkor kerültek a gépbe, amikor a merevlemezt cserélni kellett.
A Blu-ray ígéretes, de csak 15-20 év mulva tudjuk meg, mennyire biztonságos.
USB-s bluray írót vettem 23000Ft-ért, lemezeket (25MByte) meg már 200 Ft alatt is lehetkapni.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

A bevált az azt jelenti, hogy 15+ éves lemezeket vissza tudom olvasni hibátlanul. Részben saját lemezeim, részben meg a helyi TV archívuma, 2003-tól.
A dobozban tárolt lemezek 100%-ban hibátlanok, a tok nélkül "hányódó" lemezek között viszont sokszor van hiba.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Műanyag tokban, szobahőmérsékleten tárolva az olcsó lemezek is jók, a 15 évesek is. Amiket meg autóban tároltam, az első télen felpúposodott rajta a tükrözőréteg... azt a fémfóliát le is tudtam húzni róla :D A disc-man-ben nyúzott CD-k se húzták tovább 3-4 évnél.
A 15+ év élettartamhoz hozzájárult a tárolás körülménye is.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Milyen archiválási rend szerint archiválsz, milyen gyakran?
Különbségi mentés 5-10 éves távlatban, vicces lehet egy visszaállás :D
Fótok videók elég gyorsan szoktak ám bővülni.
Nálam de másoknál is láttam hogy a tárolás rendezési elve időnként változik.
pl. Gyerek mappa hoppá megjött a második - harmadik gyerek.
Esetleg mindig full az 20-50 DVD-nél elég vicces. Erre is válaszoltál, különbségi hisz csak akkor kerülnek a gépbe ha a HDD halott, és használsz olyan DVD-t ami túlélt számos merevlemezt.
Milyen gyakorisággal ellenőrzöd az a archívumodat. Opp válaszoltál is ha meghalt a HDD, nem érzed ezt kicsit kockázatosnak.

helyi TV archívuma, gondolom még egyszer sem kellet full visszaállítás 2003-2004 évre :D

Csak a pótolhatatlan dolgokat írom ki, munkafájlok, fotók, forráskódok, configfájlok, /etc mappák... Amikor összegyűlik 4 giga, kiírom, megy a szekrénybe. Ami nagyon fontos, azt 2x is kiírom, esetleg egy lemezen is 2 példányba. Ha sérülne a lemez, több ponton is meglegyen.
Azért is szeretem az optikai egységet, hogy a fájlok szekvenciálisan vannak rajta, nem fragmentálódnak, így elnyűtt optikai tárolóról is visszatölthetők a fájlok, akkor is, ha a mappaleírók sérülnek.

Munkahelyen hetente 2x van új adás, ezek íródnak ki videoDVD formában. Néha nyersanyagot is elteszünk, kb. havi 1-2 alkalommal.

Munkahelyen több ezer DVD-ről beszélek, de azok nem állandóan feltöltendők, hanem esetenként kell néha egy-egy műsorszám.

2003-2004 -ből is kellett már kivenni anyagot. Az meg mivel video-dvd, úgy történik, hogy az egész DVD-t behúzatom /tmp mappába, kivágom ami kell, atgyúrom DV-AVI-ba, aztán küldöm a vágónak.
Amíg a /tmp mappában van a video, és 10 évesnél régebbi a műsor, meg szoktam kérdezni a főnököt, hogy csináljak-e új kiírást belőle, de sose kéri.

A régi dvd-knél inkább az okoz gondot, hogy nem számítógéppel írták, és általában elfelejtették lezárni a lemezt.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

A mentett adatok nagy része is elavul egy idő után. A családi fotók, videók nem, de minden más, mentett szoftver, konfigfájl, film, hivatalos dokumentum elavul durván. Ki húz vissza mentésből MPEG-1-es VCD-t, meg MPEG-2-es DVD-t, meg DivX-et, hogy nézze a kockatengert SD-ben, mikor ma már megnézheti HD/FullHD/4K streamben vagy letöltheti 1080p-ben? Meg ki vesz elő mentésből régi windowsos szoftverek és konfigfájlok millió éves, elavult verzióját, vagy Debian 5-öt? Vagy ilyen régi Basic, Pascal, Bash forráskódot, meg Excel VBA makrós doksikat? Persze, el lehet tenni ezeket is emlékbe, nekem még ilyen első saját gépem DOS-os mentése is megvan (autoexec.bat, config.sys, DOS-os driverek és játékok, Win 3.1 és 3.11 telepítők és telepítések), csak épp gyakorlati haszna nincs. Régi DVD-ken találtam olyan hülyeségeket, mint ezer éves Total Commander (valami 5-ös verzió), Ranish Partition Manager 2000, ősi tört WinRAR, Real Player telepítő, régi K-Lite Codecpack MPC-vel, Winamp 2.22 és skinek, firmware Nokia 6210-hez, MIDI/MOD-fájlok, stb.. De még 3 éves mentésben is találtam olyan baromságokat, mint régi, Intel SATA driverekkel és SP3-mal patchelt magyar XP prof telepítő, nem hivatalos SP4, .NET telepítők, kréta kori Java JRE telepítő, NirCmd, stb., igaz ezek véletlenül maradtak már akkor is benne. Felesleges volt ezeket elmenteni, persze anno fontosnak tűnt a nagy részük. A régi játékok határeset, ilyeneket, mint Mafia 1, Far Cry 1 még előveszek, azokat volt értelme menteni, de sokan már nem játszanak ilyen régi játékokkal, ha meg igen, letöltik valahonnan, vagy fillérekért megveszik a GOG-ról, vagy hasonló helyről. Szóval olyan 5 évenként a mentés nagyja teljesen aktualitását veszti és kidobható, feleslegesen porosodik és foglalja a helyet. Ezért teljesen felesleges 20 évre menteni az adatok nagy részét.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Most néztem szét a lomjaim között - van vagy fél tucat kisebb-nagyobb IDE-s diszkem, amikre anno "fontos" dolgokat archiváltam - egyelőre még nem ugrottam neki a válogatásnak, de lassan itt lesz az ideje, mert hamarosan nem lesz mire rádugni... De ez legalább megoldható, ellenben amikor olyan archívum van elrakva, amihez komplett szoftver/hardverkörnyezetet kell visszaállítani, hogy a 10+ éves szalagról bármit vissza lehessen vakarni. (Mert pl. a metadata a mentőszoftver saját adatbázisában található...). És ezt a hibát elég sok helyen elkövetik...

"A családi fotók, videók nem"

Pont ezeket menti az ember sokfelé, sok időre (+ saját produktumokat mint diplomamunka, saját projektek, programok-kódolás stb).

A többi manapság a virágboltból hamarabb lejön mint hogy megtaláljam hova mentettem :)
--

"After successfully ignoring Google, FAQ's, the board search and leaving a undecipherable post in the wrong sub-forum don't expect an intelligent reply."

... én bánom, hogy nem archiváltam el anno az xmms 1.xx mp3 lejátszót és pluginjeit forráskódokkal együtt. Gondoltam, úgy is meglesz az a neten az örökkévalóságig. Tévedtem :( Nemrégiben kerestem, de nem leltem. Más zenelejátszóról meg nem tudok, amihez lenne 32 sávos stereo equalizer, real-time zajszűrő, meg ilyenek, már lassan a hangerőszabályzó is extrának fog számítani egy lejátszóprogramben.
Pedig hát lett volna mire learchiválni.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Így van, letölteni le lehet. Nem is ez vele a probléma. Kb. fél éve próbáltam feltenni Archra, a tárolóban nem volt, erről a legacy-s lapról letöltöttem, de kellett neki egy csomó olyan függőség, ami már meg sincs a tárolókban (ilyen Gtk1, meg társai), végül valahonnan kerítettem egy statikus buildet, ami el is indult, de bugos volt a megjelenése, nem volt hang (gondolom még ALSA/Pulseaudio előtti hangszerverhez fejlesztették), stb. Modern disztrókon nem életképes, XMMS2-őt kell feltenni helyette, azt nem tudom milyen zajszűrő és EQ plugin van hozzá, mert végül az Audacioust használom helyette.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

„USB-s bluray írót vettem 23000Ft-ért, lemezeket (25MByte) meg már 200 Ft alatt is lehetkapni.”
Ilyen 25 megás lemezt hol lehet venni? Nincs BR-meghajtóm, de egy ilyen lemezre tuti beneveznék.

Amúgy az optikai lemezre archiválást sürgősen el kell felejteni. Eleve nem archiválásra találták ezeket ki, hanem médiaformátumnak, zenéhez és videókhoz. Megint más, hogy amíg a HDD-s tárhely drága volt, addig a plebsz használta archiválásra is. Persze sok CD lemez még mindig bírja, de azért amelyik a 80-as években jött ki (audioCD), azok már rohadnak. A korai írott CD-k jellemzően még bírják, mert volt bennük anyag, de azok még csak 20+x évesek, majd még 20 év múlva azok is rohadni fognak. A mai olcsó lemezek, amit a Médiamarktban, meg eBayen vesz az ember, eleve max. 1-2 évet bírnak csak, de van, amelyik néhány hónap után sem olvasható. Hatványozottan igaz ez a DVD-kre, amelyek még megbízhatatlanabbak.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Bevallom őszintén, hogy ilyen M-DISC-kel még nem volt dolgom. Ha csak fele olyan megbízható, mint állítják, akkor lehet megérné, de én már nem ruháznék be optikai tárolásba. Eleve ott kezdődik, hogy speciális meghajtó tudja csak olvasni az ilyen lemezeket, nem hogy írni.

Persze akinek van megfelelő írója, akár írhat vele lemezeket is, plusz egy biztonsági mentés mindig jól jön, a lemezek sem drágák már, de akinek még nincs, annak felesleges ilyenbe invesztálnia.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

"Eleve ott kezdődik, hogy speciális meghajtó tudja csak olvasni az ilyen lemezeket, nem hogy írni."

Pont az M-DISC-et tudod sima BR olvasóval olvasni.

--

"After successfully ignoring Google, FAQ's, the board search and leaving a undecipherable post in the wrong sub-forum don't expect an intelligent reply."

http://elektrodigital.eu/ar/blu-ray-lemez-bd-rmediarange-blu-ray-bd-r-6…

A 20+ éves dvd-k mehetnek bd-re, 20 év mulva meg csak lesz valami megbízhatóbb.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

( Bodri v | 2017. 10. 28., szo – 16:50 )

És az M-DISC ? :) Viccen kívül, a Blu-ray elméletileg tovább bírja mint a CD/DVD. Én mentettem át gond nélkül 10-15 éves DVD-ket Blu-ray-re nem volt olvasási hiba, bár az igaz szerintem, hogy ez erősen alapanyag és eszköz függő. Én azt gondolom, hogy pl. családi fotókról jobb ha van Blu-ray mentés is. A folyamatosan használt HDD-k között is sok a meghibásodás már 4-5év után és adott esetben TB-ok mehetnek a levesbe 25GB helyett. Csupán csak azt szerettem volna jelezni, hogy nem annyira egyértelmű a HDD fölénye. Főleg, hogy archiválásról van szó, nem napi használatról. Nyilván a legjobb megoldás a két módszer ötvözése.

Bizonyára utánanéztél, és jól tudod, hogy az m-disc nem organikus, más összetételű, mint a hagyományos 'rohadásra' hajlamos lemezek. Kifejezetten archiválási céllal megalkotott konstrukció. Mindegy, már írtam, hogy engem érdekelnek az m-disc-el kapcsolatos archiválási tapasztalataid - kőtáblás jópofizmusod helyett.

Bizonyára utánanéztél a "gyári" préselt (tehát nem organikus hordozórétegre égetett) optikai lemezek átlagos élettartamának (nem) és ez alapján osztod az észt ennyire fogalmatlanul! Valóban azt gondolod, hogy van olyan anyag a földön, ami képes 1000 évig változatlan formában ilyen adatsűrűségben bármit is változatlan formában megőrizni? :)
Egyébként a kőtáblás tipp éppen megfelel a limitált kritériumodnak! :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

> osztod az észt ennyire fogalmatlanul!

Hol oszom az észt? Tudsz idézni? Nem magadból indulsz ki véletlenül? Kibírod személyeskedés nélkül?

> Bizonyára utánanéztél a "gyári" préselt (tehát nem organikus hordozórétegre égetett) optikai lemezek átlagos élettartamának

m-disc-ről volt szó, nem a gyári lemezekről

> Valóban azt gondolod, hogy van olyan anyag a földön, ami képes 1000 évig változatlan formában ilyen adatsűrűségben bármit is változatlan formában megőrizni?

Hol olvastad tőlem azt, hogy ilyesmit állítok? Nem találom.

"Hol oszom az észt? Tudsz idézni? Nem magadból indulsz ki véletlenül? Kibírod személyeskedés nélkül?"
- én kibírom, de te vajon kibírod-e? A "kőtáblás jópofizmusos" megjegyzésedből nem úgy tunik, pedig csak azt kaptad, amit kértél..

"m-disc-ről volt szó, nem a gyári lemezekről"
- a gyári lemezekre 100év volt a tervezett élettartam, ehhez képest gyakorlatilag 25 év környékén már számos elhullás tapasztalható.
Az m-disc tervezett élettartama 1000év (az igen nagy hőingást elviselő szénüveg hordozóréteg miatt), de egyrészt erre még semmilyen bizonyíték nincs (a szintetikus avultatási teszteket most hagyjuk), másrészt arra sem, hogy mondjuk húsz év múlva nem derül ki valami egyéb dolog, ami miatt bukik a technológia. A BBC rádió végzett kutatásokat az archivalasra vonatkozóan, emlékeim szerint ott a mágnes szalag jött ki a legjobbnak a maga 100 év teljes lemágneseződési idejével, de az is csak kizárólag megfelelően klimatizált tárolási körülmények között...
"Hol olvastad tőlem azt, hogy ilyesmit állítok? Nem találom"
- az m-discre te indultál rá ezerrel, vagy tán mégse? :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

> - én kibírom, de te vajon kibírod-e? A "kőtáblás jópofizmusos" megjegyzésedből nem úgy tunik, pedig csak azt kaptad, amit kértél..

Wtf kértem? Mit? Esetedben ugyan enyhe fokú autizmusra is gyanakszom - nincs ebben semmi személyes - attól még lehetsz jó szakember, hogy szociális megnyilvánulásaidban kicsit alulfejlődted átlagos igényeket. Amit alább írsz az már vitaképes anyag

>- a gyári lemezekre 100év volt a tervezett élettartam, ehhez képest gyakorlatilag 25 év környékén
> már számos elhullás tapasztalható. Az m-disc tervezett élettartama 1000év

Ebből a három adatból kindulva elmondható, hogy esélyes a 250 éves élettartam. Több, mint elég.
Ha a posztíró ezzel együtt tart még egy memóriaalapú és hagyományos merevlemezt (amivel bizonyos időnként foglalkozni kell) - akkor nyert ügye is lehet.

> (az igen nagy hőingást elviselő szénüveg hordozóréteg miatt), de egyrészt erre még semmilyen
> bizonyíték nincs (a szintetikus avultatási teszteket most hagyjuk), másrészt arra sem, hogy mondjuk
> húsz év múlva nem derül ki valami egyéb dolog, ami miatt bukik a technológia.
> A BBC rádió végzett kutatásokat az archivalasra vonatkozóan, emlékeim szerint ott a mágnes szalag
> jött ki a legjobbnak a maga 100 év teljes lemágneseződési idejével, de az is csak kizárólag
> megfelelően klimatizált tárolási körülmények között...

Érdekes. Köszi! Jelen helyzetben a szintetikus teszten kívül egyéb lehetőség sajnos nem áll rendelkezésre.
Ebben pedig a lemez jónak mondható. Otthoni archiválásra megteszi - mint második lehetőség. Vagy mint passzív archiválási módszer, aktívra meg ott a hdd.

> "Hol olvastad tőlem azt, hogy ilyesmit állítok? Nem találom"
> - az m-discre te indultál rá ezerrel, vagy tán mégse? :)

Kijelentettem, hogy 1000 év vagy sem? Segítek: nem mondtam, nem állítottam, nem is sugallottam ilyet.
Viszont elmesélhetnéd, hogy mitől ennyire szuperior a hardiszk az eljövendő 20-30 évre, mint bármi más? Bedug6om egy dobozba, leviszem a pincébe és jó lesz 30 évig? Nem hiszem. A preciz, belső, vibrációra és leejtésre érzékeny mechanika a merevlemeznél hatalmas kockázatot hordoz. Egy szalagos, vagy optikai adathordozó nem ennyire érzékeny - ha gond van a meghajtóval, akkor cseréled. A szalagos megoldás sajnos rohadt drága otthonra - marad az m-disc. Sajnos.

"Wtf kértem? Mit? Esetedben ugyan enyhe fokú autizmusra is gyanakszom"
- én is - irányodban :) : " (t1csi > Köszönöm a sok hozzászólást, azt azonban leszögezném, hogy elsősorban az adatbiztonság érdekel, nem
> pedig a költséghatékonyság.
(zitev >Kőtábla. Min. 3000 év garantált!"
- amit kértél, arra kaptál választ! :)

" attól még lehetsz jó szakember, hogy szociális megnyilvánulásaidban kicsit alulfejlődted átlagos igényeket."
- előbbit én sem cáfoltam nálad, az utóbbi viszont én is konstatálom a fentiekből... :)

"Érdekes. Köszi! Jelen helyzetben a szintetikus teszten kívül egyéb lehetőség sajnos nem áll rendelkezésre."
- sajnos de, pont azért végeztek kutatást a témában, mert égetően szükség volt a gyors megoldásra, a technológiai váltással együtt járó adathordozó csere során, az új médiaformátumoknál tapasztalt gyors, a várakozásokkal sokkal rövidebb idő alatt bekövetkező öregedés miatt! Ez azt jelenti, hogy az új archiválási technikáknál az élettartamra vonatkozó becslések közelítőleg sem hozták a várt időtartamot, és gyorsan ki kellett találni valami mást... Ezek ugye nem szintetikus tesztek voltak, hanem gyakorlatilag az alkalmazott technológia használata során, menet közben tapasztalták, hogy hullanak az archiv anyagok mint a legyek...

"Kijelentettem, hogy 1000 év vagy sem? Segítek: nem mondtam, nem állítottam, nem is sugallottam ilyet."
- "( t1csi:m-disc képes írót vegyél és a hozzávaló m-disc képes lemezt. Bővebben itt: https://en.wikipedia.org/wiki/M-DISC" - gondolom el is olvastad, hiszen linkelted is: "...Millenniata claims that properly stored M-DISC DVD recordings will last 1000 years...." - akkor ez most mondás, állítás, vagy sugallás? ;)

"Viszont elmesélhetnéd, hogy mitől ennyire szuperior a hardiszk az eljövendő 20-30 évre, mint bármi más?"
- nekem működni működnek azok a harddiskek, amiket még a 90-es években használtak, igaz már többnyire csak médiakonverteren keresztül lehet csatlakoztatni őket a mai csatolókhoz, de ez egyelőre nem akadálya a hdd-archivációnak, archiválni kell mellé egy két konfigot is. Viszont a 90-es években használt írott lemezeim már kb. fele kuka, de semmiképpen nem megbízható archiválási forma - azóta megdöglött több íróm, olvasók, belekerült több százezer forintba az, hogy mára értéktelen anyagokat tároljak olyan felületeken, amiről nem tudom már letörölni (így helyet sem tudok felszabadítani), viszont rengeteg helyet foglal, átláthattalan és az egész ráférne egy két pár terás hdd-re! Ennyit a technológiáról!... :) de téged ez ne zavarjon, nyugodtan alapozz az m-disc-re, hiszen ezek szerint neked ez a jövő!... :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Oké. Itt van aki hasonlóan pozitív tapasztalatokról számol be optikai adattárolás kapcsán, ami még csak nem m-disc, hanem valami szutyok régi lemez. Btw nem kívánok pálcát törni egyik vagy másik adattárolási elv fölött - de van aki igen és vagy elég troll vagy elég fogyatékos ahhoz, hogy a posztban felvetett problémával kapcsolatban adekvát választ adjon, és ha már nem képes erre, akkor legalább azzal szórakoztatja magát, hogy másokat lehülyézve hord össze marhaságokat - pl azon rugózni, hogy a lemez kezelése nehézkes, meg hogy az mennyi a Mbyte/forint nettó ökörség és bruttó fasság.
Az adattárolás és az archiválás közé egyenlőséget tenni pl hülyeség. Ha archiválsz, akkor hosszabb távra elpakolsz adatokat - és gondoskodsz arról, hogy azok többféle adattárolási elven működő adathordozón meglegyenek. Mi a baj ezzel a felfogással?

> - amit kértél, arra kaptál választ! :)

Nem én kértem. A poszt tolót idéztem, mert te előhozakodtál azzal hogy "dddde aaaaa ccccd sokkal drágább per ggggiggameggabájt" szövegeddel. Nem mindig vagyok ilyen türelmes mint most. Ezért megelégszem kurta válaszokkal. Mostanában kicsit több az időm, mint megszoktam, így azon ritka eset áll fenn, hogy igyekszem a napfény felé segíteni az enyhe fokú értelmezési kézséggel rendelkezőket.

> akkor ez most mondás, állítás, vagy sugallás? ;)

Hát az egy wikipedia szócikkre mutató hivatkozás, semmi több - oda irányítottam tájékozódni a poszt tolót. Itt másodjára érhető tetten az a jelenség, amikor az enyhe fokú autizmusra utaltam.

> - nekem működni működnek azok a harddiskek, amiket még a 90-es években használtak, igaz már
> többnyire csak médiakonverteren keresztül lehet csatlakoztatni őket a mai csatolókhoz, de ez
> egyelőre nem akadálya a hdd-archivációnak, archiválni kell mellé egy két konfigot is.

Milyen gyakran és hosszú időre vannak ki- vagy bekapcsolva a konfigok és végzel-e valamilyen ellenőrzést az archívumokon rendszeres időközönként? Milyen konfigurációkról van szó?

> Viszont a 90-es években használt írott lemezeim már kb. fele kuka, de semmiképpen nem megbízható
> archiválási forma - azóta megdöglött több íróm, olvasók, belekerült több százezer forintba az, hogy
> mára értéktelen anyagokat tároljak olyan felületeken

Használtál volna m-disc-et... :)

"Nem én kértem."
- te írtad, nem? :D

"Hát az egy wikipedia szócikkre mutató hivatkozás, semmi több - oda irányítottam tájékozódni a poszt tolót."
- viszonylag ritka, amikor valaki a meggyőződésével ellentétes tanáccsal próbál segíteni a másikon, de akkor ezek szerint te ilyen vagy...

"Mostanában kicsit több az időm, mint megszoktam, így azon ritka eset áll fenn, hogy igyekszem a napfény felé segíteni az enyhe fokú értelmezési kézséggel rendelkezőket." + " Itt másodjára érhető tetten az a jelenség, amikor az enyhe fokú autizmusra utaltam."
- láthatóan azt gondolod magadról, hogy ehhez is értesz, de érdemes lenne először a saját szellemi állapotod színvonalát elemezni, mielőtt másokat próbálsz diagnosztizálni. De ha már így teszel, akkor legközelebb meg ne legyen probléma, ha netán valaki visszaszól egy vaskosat rád, azt ne vedd nagyon a szívedre! :)

"Milyen gyakran és hosszú időre vannak ki- vagy bekapcsolva a konfigok és végzel-e valamilyen ellenőrzést az archívumokon rendszeres időközönként? Milyen konfigurációkról van szó?"
- csak amikor szükséges, szakaszos üzemeltetéssel működik. külön ellenőrzést nem végzek, ha valami elhullik, cserélem - de ha optikai disk-re lenne kiírva, azt sem olvasgatnám, csak ha szükségem lenne az adatra - pont ez a probléma vele. Mondjuk egy backup raid-kötet pl. ki fog szólni, ha nyűgje van és időben be lehet avatkozni, egy falnyi offline disket időnként csekkolni viszont korántsem vidám dolog.

" Viszont a 90-es években használt írott lemezeim már kb. fele kuka, de semmiképpen nem megbízható
> archiválási forma - azóta megdöglött több íróm, olvasók, belekerült több százezer forintba az, hogy
> mára értéktelen anyagokat tároljak olyan felületeken
Használtál volna m-disc-et... :)"
- ami szintén csak egyszer írható?... :)
--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"Nem én kértem."
- te írtad, nem? :D
Mást idéztem - got it?

Semmi köze a meggyőződésnek ahhoz, hogy vkit tájékoztatni akarok. Ez is csak valami beteg agy szüleménye lehet, hogy egy technikai jellegű segítségnyújtás mögött meggyőződés kell álljon,
vagy, hogy minden szavával egyet kell értenem egy wikipédia cikknek. Kiindulópontnak szántam a segíteni szándékozott delikvens számára. Elég szomorú, hogy ezt így cakk und pakk el kell magyarázni egy feltehetően felnőtt embernek. :( De sej, van még egy kis időm, lassan telik nap. :)
Addig még van egy kis időd, hogy belekapaszkodj valami szalmaszálba, hogy tiéd lehessen az utsó szó.

Nagyon sok mindenhez nem értek - többek között az optikai adattárolás területén, meg úgy az archiválás esetében is nagyobbak a fehér foltok, mint a tényleges tudás. Se nem büszkén, se nem szégyenkezve nem tekintek magamra - az ilyen prekoncepciók, amikkel pl te jössz általában mindig arra érvényes, aki állítja.
Nem állítottál semmi vaskosat - amit rám mondtál azon nem igazán tudok megsértődni - csak amíg velem foglalkozol addig se ugatsz le mást oly nagyképűen ;)

A 'szakmai' részhez nincs hozzászólni valóm - egyrészt mert nem értek kellőképpen hozzá, másrészt szerintem te amúgysem ezért jöttél ebbe szálba...

:)

"- te írtad, nem? :D
Mást idéztem - got it?"
- és azt nem te írtad? :D

"Addig még van egy kis időd, hogy belekapaszkodj valami szalmaszálba, hogy tiéd lehessen az utsó szó."
- amíg hülyeségeket írsz, addig ne csodálkozz! :)

"Nem állítottál semmi vaskosat - amit rám mondtál azon nem igazán tudok megsértődni - csak amíg velem foglalkozol addig se ugatsz le mást oly nagyképűen ;)"
- szerintem sem, de te még ebben is személyeskedést véltél felfedezni! :)

"A 'szakmai' részhez nincs hozzászólni valóm - egyrészt mert nem értek kellőképpen hozzá,"
- tehát trollkodni jársz ide... :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ha nem szamit az ara, akkor a megoldas az m-disc+hdd+ssd+magnesszalag+kotabla, mind legalabb 100-100 peldanyban.

Ha szamit az ar, akkor a blu-ray es hdd kozti kb. 5x-os arkulonbsegbol az jon ki, hogy ha optikabol szeretnel 2 peldanyt, ugyanazon az aron hdd-bol legalabb 10 peldanyod lehet (azert legalabb, mert az rw-rol le tudod torolni a feleslegesse valt adatot). Raadasul kenyelmesebb az archivum kezelese is.

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

Fontos diverzifikálni minden tekintetben. Pl a hosszú időre eltenni szándékozott adatokat többfelé, többféle adathordozóra kipakolni. Ezeket nem is kívánom vitatni. Alapból érdemes tisztázni, hogy most adatot tárolok, vagy archiválok - nem teljesen ugyanaz - napi, heti, havi mentésre a hdd-nek messze nincs versenytársa (sajnos), viszont az adatok egy szűk körét (itt szigorúan csakis az otthoni, saját célú mentésre gondolok) érdemes más elven működő adathordozón is megőrizni függetlenül attól hogy MByte-onként mennyibe kerül. Ez még csak nem is szigorúan szakmai kérdés - egyszerűen csak józan gondolkodás, hogy nem bízom a fontos adataimat 1féle adathordozóra. Az m-disc az egyik lehetőség. Semmi több.

( krix v | 2017. 10. 28., szo – 19:53 )

hülye dolog, de azért feldobom.

Mi a helyzet a szalagos megoldásokkal? :) Már nem a ~90es években használtakkal, hanem a modernebbekkel? :)

Kövezzetek meg ^^

A szalag olcsó, a meghajtó büntetően drága ill. körülményes (szinte lehetetlen) otthoni használatra, pld SAS csatolós v. fiberchannel csatolós az egység...
De amúgy király lehet hogy nincs rajtuk Artisjus hologram. Ilyen 2.5 TB-os LTO5 HP és Tandberg kazikat ~10.000 Ft-ért lehet kapni.

Nem olcso. Egy hasznalt lto5 drive 100k korul van, de egy blueray lemezes bohockodo drive sem 5k. Vagyis erdemes megfontolni foleg ha fontos az adat.
Lto5 folott ltfs is van, vagyis ugy hasznalod mint egy floppyt.
A sas vagy fc hba filleres dolog hasznaltan.

https://ebay.com/itm/IBM-LTO5-Tape-drive-Ultrium-1-5-TB-3-SAS-internal-…

Miért lenne hülye dolog? Úgy hallottam archiválásra való, és már olvastak vissza 30+ éves szalagokat is hibátlanul. Ha lehetne elérhető áron szerezni ilyen eszközt és szalagot, akkor nem lenne rossz alternatíva. Persze, a magnó-mechanika az kopik, és drága a javítása.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

A helyi tv-nél 10+ éves kazik mentek hiba nélkül. A gond a lejátszó élettartamával volt. Persze, nem archiválásra volt használva, hanem kamerafelvételek visszatöltésére, tehát napi szinten nyüstölve volt.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

( zz7 | 2017. 10. 29., v – 08:02 )

Néhány érv saját szempontból miért nem foglalkozom már optikai lemezes adatmentéssel, csak HDD.

1. A lemezes nagyon macera. Bizonyos adat mennyiség felett sok időt visz el és elég nehezen lenne automatizálható az optikai lemezes adatmentés folyamata. A HDD sokkal könnyebben, gyorsabban kezelhető, a mentés folyamat automatizálható is bármilyen rendszer alatt. Vagy ha manuálisan akkor is egy kattintás egy ikonon és megy a mentés.
Az adat visszaállítás is ugyanennyire gyors és könnyen kezelhető ha szükség lenne rá.

2. Rá kellett jönnöm már elég régóta hogy az optikai lemezek ugyanúgy tönkre tudnak menni mint bármi más. De itt nem áll meg a dolog hogy akkor ebben egyenlő lenne a HDD-vel. Nem egyenlő, mivel a HDD állapota, a rajta lévő mentések állapota, egyezése könnyen monitorozható, ellenőrizhető akár folyamatosan is, akár automatizáltan is, akár úgy is hogy a HDD, a rajta lévő adatok állapotáról nekem rendszeresen e-mailt küld, meg arról is ha valami hirtelen gond lenne. Ezt még a legminimálisabb otthoni adatmentő gépnél, például egy RPI 1db külső USB-s mobil HDD-vel is meg lehet csinálni és innen felfelé bármilyen HDD-s adatmentő géppel. Mindez optikai lemezezésnél elég macera lenne, kb. lehetetlen. Vagy megint csak sok munka, idő ráfordítás manuális megoldással.

3. Mint már volt is róla szó a HDD jóval olcsóbb.

Ha félteném nagyon az adataimat akkor inkább sokszoroznék. Még több kb. 3W fogyasztású RPI vagy BPI gép több mobil HDD-vel. Ha még akarom fokozni, akkor ilyen mobil gépeket saját adatmentésre letehetek ismerősnél, rokonnál is és interneten át lenne még távoli adatmentésem is a házi mellett. Költségekben pedig ez a mód olcsóbb mint a felhő. Legalább is ha már TB-os szintű adatmennyiségről van szó, több évre nézve mindenképpen.

( kruska v | 2017. 10. 29., v – 21:40 )

ha cloud és archiválás, akkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ne te legyél az egyetlen, aki tud róla, illetve legyenek instrukciók a családban, hogy mi a teendő (hozzáférés, díjfizetés), ha veled történne valami.

Néhai barátom családja így veszítette el egy fél élet fotó- és videógyűjteményét. Amikor már segítséget kértek, késő volt.

+1: ami fontos, azt 2 felhőben is tárolom (OneDrive és Amazon AWS), viszont se HDD-vel, sem optikával nem szívok. Ami 20 év múlva fontos lesz, az ma is az. Az egyik felhő automatikusan szinkronizál, a másik csak kézzel. Így a véletlen adatvesztés is kizárt a saját hülyeségemből.
--
https://naszta.hu

Kérdés (nem trollkodásból!): Titkosítod a feltöltés előtt a mentéseket? A mentőszoftver titkosítását használva, vagy valami spéci 3. féltől származó módszer? Ugye nagy a bizalmatlanság sokakban a felhővel kapcsolatban, persze vannak olyan adatok, ami nem baj, ha meg van az NSA-nek is :D mert az a fő, hogy meglegyen. Míg más adatok inkább vesszenek, mint avatatlan kézbe kerüljenek.

Szerintem bármely szolgálat ellen kár berendezkedni. Ráadásul az igazán érzékeny adatok a levelezésemben vannak (az a hajó meg már rég elment: a partnerek 80+%-a Gmail). A családi fotók nekem fontosak, ezekből van kb. 100 db, ami jobb, ha nem publikus, de ott sem az ismeretlen kínai hacker zavarna, ha látná.

Szóval szinte kizárólag (MFA mindenhol van) kényelemre megyek: én magam vagyok a legnagyobb veszély az adataimra.
--
https://naszta.hu

( sigellef | 2017. 11. 06., h – 00:02 )

Na és az SSD/SDcard/Pendrive-vel mi a helyzet?
Tény, hogy nem merném rábízni az adatokat hosszú távra, de azt írják róla, hogy csak az írási műveletek száma korlátozott.

Na és ha teleírom, beteszem egy fémdobozba, aztán pl. csak 5 évente veszem elő, akkor is csak olvasásra?

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Sajnos magatol tonkremegy a pendrive es az sd kartya. Az ssd tarolasakor is hasonlo a helyzet, de annyival erdekesebb, hogy a tarolas miatt lassul az adat elerese, mivel offline es nem tud karbantartani a vezerlo.
Tovabbi nagy bajuk, hogy nem javithzatoak, egy hdd-n lehet elekronikat cserelni ha parat kap vagy egy szalagnal meghajtot.

Állítólag modern HDD-knél ez nem igaz, mivel azoknál is ha bedöglik a vezérlő, bukó az adatoknak, nem lehet bennük már elektronikát cserélni. Vagyis lehet, nem visz el a mentő, de nem fognak működni kicserélt elektronikával sem.

SSD nem archiválásra való, hanem rendszernek. Hosszú távon elkezd felejteni, ha nincs áram alatt. Ha szét vannak nyírva a cellák a sok írástól, vagy a vezérlő megy tönkre, akkor látványosan gyorsan felejt, elég ki/bekapcsolni. Plusz adattárolásra az egyik legdrágább lenne fajlagosan (rossz Ft/GB arány).

Pendrive, SD kártya szintén nem archiválásra való, hanem adatok hurcolászására különböző eszközök között. Szintén nem egy megbízható kategória egyik sem.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

( bAndie9100 | 2021. 07. 26., h – 23:44 )

microfilm nem került szóba. lehet rá digitális adatot is sütni.

( bennyh | 2021. 07. 28., sze – 06:58 )

Szerkesztve: 2021. 07. 28., sze – 06:59

Optikai adathordozóknál szerintem az olcsóbb szegmensében se kellett volna elhagyni a caddy-t. De sok szar alapanyagú hordozón az se segített volna.