Az első 2-re:
Pont azért jött be a képbe a sötét anyag mert nem tudták pl. megmagyarázni, hogy a nagy ősrobbanás hogyan fordulhatna vissza, valamint egyes esetekben pl. a fény görbülését sem.
Tudtommal pont 1918-ban vagy 22-ben jelent meg egy cikk, ami az éter alapján magyarázta meg ennek a kísérletnek az eredményét. De erre már akkor senki sem volt vevő. Csak az tűnt "tudományosnak", aki az új szerint magyarázott mindent.
Szerintem az éter elmélet pl. magyarázatot adhat egyből a határozattlansági elméletre is.
Az utolsóra:
Erre írtam azt, hogy egy elmélet lehet helyes több mérési eredményre is, de mi van, ha a másik elméletbe is ugyanannyi energiát fektetnek be, mint ebbe? Lehet, hogy azzal is meg tudták volna magyarázni?
Tudományos módszerekről vannak már tapasztalataim. Nagyon zárt körben gondolkoznak. Erre példa, ha már a magyar nyelvnél tartunk a folyamatok nyugati szemmeli átláthatatlansága. Pl. a teknős paradoxon. Ők el tudnak vitatkozni erről több ezer éven át is. Pedig nekünk magyaroknak pont fordítva van: Mit bonyolítják el ezt, amikor egyértelmű folyamatról van szó?
Nem tudják egységben látni a világot. Mindig csak részelemeket vizsgálnak. Tudományos bizonyítékok sokszor csak kreálmányok. Pl. láttam egy képet, hogy az egyik ősember koponyája teljes egészében megegyezik egy mai csimpánzéval. Ez persze nem jelenti azt, hogy az evolúció hibás, de azt jelentheti, hogy több esetben is így járnak el. Vagy pl. a nemrég kirobbant néhány klímatudós esete, akik "véletlenül", hogy az elméletüket igazolják néhány "zavaró" adatsort kivettek. Ugyanez az egyik ensz jelentésben is. Vagy pl. egy szkeptikus beszélgetésen, ahol a pszichológus mindenképpen arról szerette volna meggyőzni a halálból visszatért embert, hogy csak az agyának az oxigén hiánya okozta a látottakat. Pedig Ő sem tudhatja biztosan, hogy melyik elmélet igaz erre az esetre. Ezt csak akkor derül majd ki, ha meghalunk. Onnan meg még nem tudtunk tudományos eredményeket visszasugározni :-)