A Shannon-tétel szerint a mintavételezési frekvencia legalább kétszerese legyen az átvinni kívánt legmagasabb frekvenciának, ellenkező esetben mindenféle csúnya dolog történik. A baj az, hogy a CD szabvány túl korán született - üzleti szempontok miat -, a 44100Hz elég kevés, ezért a 20kHz felett meredeken vágni kell, ami nem tesz jót.
Van a neten valahol egy értekezés arról, hogy vaktesztben meg lehet különböztetni két felvételt attól függően, tartalmaz-e ultrahangokat, vagy sem. A felharmonikusok közt előfordulnak 20kHz feletti komponenseket, bár füllel nem hallhatók, de a rezgés nem csak a fülre hat, és hatása van a zenei élményre.
Zene egyébként tartalmaz négyszögjelet, elég megpengetni egy gitárt, a torzító kimenetét megnézni szkóppal, na ott a nyégyszög nem is a legfurcsább figurák közé tartozik.
Ezt a szuper CD formátumot nem ismerem, de ha delta-szigma modulációról van szó, akkor a 2.8MHz mintavételezési freki nem is olyan sok.