Attól függ. :)
A hw raid vezérlő saját dedikált cache-el rendelkezik, lehet saját battery-je, ami véd az áramkimaradások ellen, saját CPU-ja van, ami ott lesz érdekes, ha van egy RAID-5 tömböd, nagyon sok I/O megy át rajta és a CPU-k is le vannak terhelve.
Az sw-hw közötti döntés belső vinyók esetében érdekes, illetve ha iSCSI SAN-t, vagy egy NAS-t szögelsz össze egy mezei PC-ből.
Egy sw RAID nem fog megvédeni egy áramkimaradás okozta adatvesztésből, vagy ha valamiért lerohad a szünetmentesed. Nincs rá garancia, hogy az alaplapi lemezvezérlőddel, illetve a diszkjeiddel hiba nélkül tud majd együttműködni. Emiatt az sw RAID-ért felelős driver/kernelmodul, userspace programok frissítése mindig körültekintést igényel. Természetesen, ha az oprendszer gyártója valahova leírta, hogy az ő sw raid megoldása tesztelve volt az adott chipkészlettel, diszkekkel és állítja, hogy működik...hát...lelke rajta.
Mi történik, ha valamilyen okból csúnyán megrohad az oprendszer a gépen? Mi garantálja, hogy a lemezvezérlő szoftver rendben ki tudott írni minden adatot a vinyókra és nem rogyott meg a tömb?
Nem véletlenül és nem a vásárlók előre megfontolt gonosz lehúzása miatt találták ki a hw RAID vezérlőket és adják el a mai napig.
Egy komoly storage esetén a 2, fail-over-be kötött RAID vezérlő szavatolja a vezérlők szintjén a biztonságot.
Néhány külső storage, illetve PCI-os HW RAID vezérlő tud lemezeket titkosítani. Ilyenkor a titkosítást/visszafejtést szintén a vezérlő processzora végzi.
A lényeg az, hogy ha nagy a terhelés a szerver processzorain és emellett fontos az egyenletes diszk I/O, illetve igényt tartasz a fenti nyalánkságok közül valamire, akkor érdemes hw RAID vezérlőt vásárolni.