a journaled FS-ek csak a metaadat konzisztenciara figyelnek, tehat ara, hogy maga az FS nem esik szet. Az alkalmazas adatvesztese elkerulesere az alkalmazasnak kell figyelnie, erre valo az fdsync(). picit pontosabban az alkalmazasnak is biztositania kell a minden-pillanatban-konzisztenciat, erre a kernel az fdsync() -cel csak elemi lehetoseget ad. A minden-pillanatban-konzisztens allapotnak csak az egyik (konnyu, gyors) megvalositasa a journal, lehet anelkul is megoldani.
Az alkalmazas adatvesztes elkerulesere egeszen biztos erre kimunkalt infrastruktura van a google-nel, az underlying FS konzisztencia biztositasa (ami ext3-nal, ext4-nel van, ext2-nel nincs) esetleg elhagyhato, ha peldaul nincs erdemi metaadat valtozas (az alkalmazas file-n belul manipulal). Ugy gondolom, hogy nem a journal meglete miatt valtanak ext4-re, hanem egyszeruen azert, mert az gyorsabb. (az ext2 elvileg minden futo helyzetben gyorsabb, mint az ext3, mert a on-disk formatuma megegyezik, es nem kell a journalt kezelnie).
mondjuk ha nincs valodi FS metaadat valtas, akkor az ext3/ext2 kozott sincs valodi teljesitmenykulonbseg. Fene tudja kivulrol megbecsulni a google uzemeltetesi koncepcioit.