Pedig van akinek nem tűnik föl. Főleg az aki iskolába menet az állandóan bömbölő fülhallgatókkal agyonvágja a hallását. Persze az se valószínű hogy hallaná aki a párezer forintos gagyi "HIFI"-vel kénytelen beérni. Vagy legyen egy könnyebb példa: Kamasz koromban a bátyám gyakran megharagított azzal amikor hallott a rádióban egy zeneszámot és elkezdett alá fütyülni. Ezt még talán elviseltem volna de azt már nem hogy következetesen és állandóan kb. fél vagy egy egész hanggal a dallam mellé fütyült. Vitatkoztam vele: Hogy a fenébe nem veszed észre hogy hamisan fütyülsz? - Nem hallom, mondta ő. Akkor hogy tudsz mindig a dallam mellett maradni? - Nem tudom, volt a válasz. Ha lett volna kutyánk és történetesen hallja a produkciót akkor sejtésem szerint vonyítva szaladt volna ki a világból. A környezetünk érzékelése öröklött képességeken alapul amiken tanulással tudunk finomítani, de ennek határai vannak. Ha valamelyik nagyon gyönge akkor lehet azon finomítani napestig, akkor sem lesz igazán jó.