Azért vannak olyan disztribek, amik nem engedik be a szemetet, hanem csak a kitesztelt, bizonyított cuccokkal operálnak. Egyébként meg mind a nyílt, mind a zárt kódú megoldások esetén a fejlesztési és tesztelési metódus a döntő, nem pedig a kód nyílt vagy zárt volta. Ha elegendő tesztelés és javítás után kerül ki egy zárt kód, akkor hasonlóan stabil és biztonságos lehet, mint a nyílt.
Itt lép be a marketing: egy profitorientált cégnek nem biztos, hogy érdeke a hosszú tesztelés. Sokszor úgy kerül piacra egy szoftver, hogy a megjelenése napján már ismert hibákat dokumentálnak róla, és a tesztelést, hibajavítást tulajdonképp a felhasználói kör végzi.
Sokszor nincs ez másképp a nyílt kódnál sem, csakhogy felmerül a kérdés, hogy egy fizetős szoftver mivégre fizetős, ha ugyanúgy a felhasználók szívása során csiszolódik, mint az ingyenes.