Egy lépéssel továbbmenve, valójában a "szuperbruttó" mondja meg, hogy mennyi egy ember költsége a cég szemszögéből, tehát érdemes ezt is fejben tartani bértárgyaláskor.
Minden sokkal egyszerűbb lenne, ha meglépték volna a szuperbruttósítást, ami valamikor pár éve volt téma néhány hétig.
Nem a "mostaniról" beszélek, ahol az szja alapjával bűvészkednek, hanem a munkaszerződésben a szuperbruttó lenne, és az állami elvonások mind a kedves munkavállaló béréből történnének, így pontosan követhetné.
Jelenleg az elvonások kb. harmada a nagy többség tudta nélkül történik, csak azt látják, hogy a "szemét cégek" kiszipolyozzák a kisembert, és nem adnak fizetésemelést, "trükköznek az adóval" ... stb.
Az, hogy 100 nettónál az összes bérköltség ~190, míg 200 nettónál ~500 kevés embernek jut el a tudatáig.
Az természetesen igaz, hogy egy cégnek sem érdeke többet fizetni, mint amennyiért talál embert, aki elvégzi a munkát. Viszont a cégnek érdeke lenne, hogy abból a bérköltségből, amit ki tud termelni, lehetőleg minél többet kapjon meg a munkavállaló, hogy ne akarjon elmenni másik céghez, jókedvvel csinálja a munkáját, meg tudjon belőle élni (ne a másodállást pihenje ki napközben.)
Üdv,
Gergely