Igen. Egyetlen bökkenő, hogy új tulajdonságok kifejlesztéséhez min. 80-100 generáció szükséges, és ennek is megvannak a limitjei. Pl. egy kivánt új tulajdonság kifejlesztéséhez nem használhatsz az egyed tűrőképességénél nagyobb környezeti eltéréseket és figyelembe kell venned az adott egyed reprodukciós ciklusát.
Egy emlős esetén ez problémás, lassú emberrel összemérhető reprodukciós ciklus miatt. Egy mikróbánál teljesen normális, jól nyomonkövethető.
Ha új tulajdonságok kifejlesztéséről van szó a legegyszerübb példa egyes baktériumtörzsek penicilin-rezisztanciája. Ez durván 30 év alatt alakult ki. Egy átlagos baktérium 3 napos szaporodási ciklusával számolva ez durván 3650 generáció. Ha ezt az ember durván 18 éves reprodukciós ciklusára vetítem, akkor 65700 év ami bagatel, ahhoz viszonyítva, hogy a neandervölgyi 270000 év, a Homo erectus pedig 500000 évvel az ember előtt élt.
Egyébként, egyes evoluciós folyamatok jól nyomonkövethetőek az embereken is. Ilyen például az állkapocs keskenyedése az európai embernél, ami 200 év alatt már jól mérhető változást hozott.
Sajnos, az evolúciós elméletek támadói sokszor nem képesek felfogni ennek a folyamatnak a lassúságát.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "