Amikor találunk egy optimumot, akkor sohasem magát a konkrét egyedet és az ahhoz tartózó figurák állapotát kell nézni! A határozatlan és a határozott egyedek ugyanis szigetekbe tömörülnek. (Tehát optimum és pesszimum centrumok alakulnak ki) Nagyon érdekes, hogy a kísérleti zaj növelésével (ez a zaj lehet akár a jel többszöröse is!!) az optimumcentrumok helye nem nagyon változik, sőt a határozott egyedek száma sem nő jelentősen.
Ez nagyjából összecseng imp megállapításával: "Ha a globális optimumhely elég nagy környezete utal az optimumhelyre, az elég lehet..."
> Sol omnibus lucet.