Én csak egy kicsit akarom egyszerűsíteni. Azért ne keverjük össze a biztosítást (aminek az árát normális esetben kockázatelemzéssel állapítják meg, azaz a biztosító eldönti, hogy az adott országban mennyiért érdemes neki az adott szolgáltatást nyújtania / ha az állam csinálja akkor mennyi TB-t kell beszedni, hogy működjön) a közlekedéssel.
A biztosításnál kockázatok vannak, lehet, hogy szükségem lesz drága gyógykezelésre, lehet, hogy soha sem, ezért nekem is megéri biztosítást kötnöm (mert hátha igen), és a biztosítónak is (mert hátha nem). A kockázat közösségben kiegyenlítődik, és mindenki jól jár (ha jól múködik). Nem fogok csak azért megbetegedni, hogy igénybe vehessem.
A közlekedés az nem ilyen, nem kozkázat alapú (előre lehet tudni, hogy munkanapokon kell munkába menned). Közösségben nem egyenlítődik ki, mindenképpen az jár jól, aki a közlekedést igénybe veszi. Itt csak úgy érdemes közösségbe szerveződni, ha a használattal arányosan fizetünk (tipikusan nagyvárosban; a tömegközlekedés megéri; a nagyváros támogatja, de ki is termeli az árát).