( Hevi | 2008. 10. 31., p – 19:34 )

Egy könyvtár hogy néz ki? Rég voltam könyvtárban, ami érdekel azt megveszem, szeretem ha ott virít a polcomon. Emlékeim szerint egy jelképes tagsági díjat befizetve akár ott, akár onnan elhozva lehet könyveket, ritkaság videókat, talán még zenei CD-ket is kölcsönözni.

Nem tudom hogy néz ki egy könyvtári beszerzés, egy könyvnek mekkora az ára. Gondolom valamilyen szinten államilag támogatott a dolog, hiszen a tagsági díjakból nem hiszem, hogy akár a fenntartási költség is összejönne (a tévedés jogát fenntartom!).

A kérdés: a magáncélú letöltés miben különbözik a könyvtári kölcsönzéstől? Abban, hogy az ember nem ballag el odáig? Nincs regisztrálva? Tagsági díj nem kifogás, ott az Artisjus matrica az összes adathordozón. Ha nem tévedtem a finanszírozási ügyekben és a könyvtárak tényleg részben állami támogatásból is élnek, akkor ez se lehet kifogás a letöltések ellen, hiszen az állam ugyanúgy megtámogathatná az otthoni letöltőket.

Persze lehet, hogy rossz az analógia és lehet, hogy ott bukik el a dolog, hogy egy könyv megjelenését követően X hónapig, évig nem kerülhet könyvtárba. De akkor ki lehetne jelenteni, hogy 1 évnél frissebb tartalmak letöltése illegális, de az annál régebbieké nem. Teszemazt, egy Max Payne film jelenleg valószínűleg többet hoz a konyhára, mint egy 20 éves Woody Allen film, vagy az egyik blogbejegyzésben említett Babylon 5 sorozat.

Ha egy Beethoven szimfóniát letöltök az illegális? Elméletileg az már szabad felhasználású.