( eyez00 | 2008. 01. 25., p – 17:14 )

Ujabb info:

Sziasztok! Igertem, hogy az elorelepesekrol beszamolok.
Nos, konzultaltam egy neves ugyvedi irodaval a kerdesrol es a kovetkezoket tudtam meg.

A magyar piacra iranyado versenytorvenyben lehet talalni olyan pontokat, amikkel valoszinuleg meg lehet fogni a forgalmazokat. A torveny megsertesenek kivizsgalasa es megszuntetese celjabol a Gazdasagi Versenyhivatalhoz lehet fordulni, amit en meg is fogok tenni nemsokara. :)

Sajnos az ugylet akar masfel evig is elhuzodhat, de en akkor is megprobalom :)

Bovebben:

### Tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény ###

V. Fejezet

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

21. §

Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

a) az üzleti kapcsolatokban – ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is – tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni;

c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;

i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy

j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

22. §

(1)20 Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

Sajnos a versenytorveny nem a fogyasztot, hanem a versenytarsat vedi, de azert fenn beidezett torveny reszletbol talan megallhatnanak a kiemelt reszek, ha a GVH is igy latja majd. Meglatjuk...

Az f pont azert bizakodasra ad okot.

Egyebkent talaltam egy, a jelen esethez elegge hasonlo GVH-s hatarozatot itt:

http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&st=1&m5_doc=2552

Erdemes elolvasni. A vizsgalat lenyege:

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélést, így nevesítetten a c) pontban az üzleti kapcsolattól való indokolatlan elzárkózást, az i) pontban a piacra lépés - túlzottan alacsony árak alkalmazásán felül más módon - indokolatlan akadályozását, illetőleg a j) pont szerint a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzet teremtését. Ezért a jelen ügyben azt kellett vizsgálni, hogy az érintett piacon az eljárás alá vont gazdasági erőfölénye megállapítható-e és tanúsított-e visszaélésszerű magatartást.

Tehat eppenseggel orvosolhato az eddig sikeresen alkalmazott lepattintas, ill. hatranyos helyzetbe hozas is. Kiderul!