OKé, bocsi. (Én mondjuk még reménykedtem egy hatodik kötetben, de máshogy kellett lennie.)
Viszont, szerintem de.
Hiszen fejezeteken keresztül készíti elő, ahogy Arthur összefut álmai nőjével, először véletlenül, az autópályán, aztán elvesziti szem elől. Aztán teljesen véletlenül felveszi kocsival, de megint elveszti. Aztán összefutnak a pályaudvaron, és Arthur felírja valami cetlire a csaj számát, és Frenchurch felszáll a vonatra. Aztán Arthur egy egész fejezeten keresztül keresi a _mindent_ jelentő cetlit, de az végképp elveszett, és vele a nő is. Ez eddig kb. három fejezet, és ezek után jön az általam idézett, amiben Arthur elmegy Exeterbe, megveszi a MAC-et, és az csirbí-csiribá, prezentálja a boldogságot.
Mi ez, ha nem a mekintos apoteózisa?!
Aztán jön a "Jobbára ártalmatlan", meg a ZZ9 plurális Alfa zóna, valamint a Plurális zónákra való garancia kizárási záradék, de az már a következő regény..
:)
Szerk: OK, a mekit itt sem dícséri egekig, csak egyszerűen használtatja Arthurral. De a meki a reménytelenül lehetelen feladatot megoldó egyetlen eszközként jelenik meg, egy kontextusban Eddie-vel és Bölcs Elmével.