"De mint mondtam, elég hülyeség azzal érvelni, hogy nehezen átlátható a szintaktika."
Ezt egy szóval nem mondtam. Sőt, a C++ és az Ada a két kedvenc nyelvem, eléggé ismerem már őket. Amúgy C++-ban pl. már nem szokás (nem illik) a preprocesszort használni, kivéve persze a fejlécek esetén.
"szintén a proginfósok mondták, hogy kész szenvedés volt, mikor láncolt listát kellett megcsinálni pointer nélkül (java)."
Hát, aki nem tud rendesen programozni, annak nyilván gondot okoz egy újabb nyelv megtanulása. Itt is ez történhetett.
"Én nem tudom, hogy mi az hogy referencia, C++-t nem tanultam soha"
Ennek ellenére kijelented, hogy baromság (Java-ban csak referencia van). Úgy bírom, amikor agyba-főbe elkezd valaki vitakozni azon, amihez nem is ért, ráadásul pont olyannal, aki meg azért valamennyire mégis ért hozzá... Eléggé furcsa következtetéseket vontál le velem kapcsolatban, pedig csak arra gondoltam, hogy más is tanul ilyen nyelveket - sőt, nem egy embernek nekem kell ezeket megtanítanom, és nekik pont ezekkel a problémákkal (jellegzetes elírásokkal) kell szembenézniük.
"""De a programozó bénasága alatt én azt értettem, hogy elhagyják a memóriafelszabadítást, fájl lezárást, meg ilyenek."""
És persze ilyenkor azzal kell vacakolni, hogy melyik vezérlési útvonal (if ágak, while, stb.) esetén kell lezárni, melyiknél nem, stb. stb. Ahelyt, hogy lényegesebb dolgokkal törődne a programozó. Az ilyet olyan szépen osztályba lehet zárni, és amíg él az osztály példánya, addig él a változó is, utána meg automatikusan felszabadul. Az író-olvasó problémát kényelmesen el lehet intézni egy-két osztály segítségével, aminek élettartama jelenti a kritikus szakaszt... De ilyen sajnos nincsen meg pl. a C nyelvben...