Nah, akkor egy kis pàlyairàny. Az utak beleértve a vasutat is nem egy rétegből àllnak. Amit te bazalkőböl làtsz az a legfelső réteg. Elsõdleges feladata rugalmas stabil àgyatt biztosítani a sínpàrnak. Ahhoz hogy a töltés a folyamatos terhelés hatàsàra ne süllyedjen meg és a csapadék ne tudja kimosni a talajt alóla, valamilyen puhakőből egy vagy több rétegben alépítményt készítenek alà. Ennek vastagsàga 20cm és 1m között van. A Szfvàri vonalon, nemcsak a töltés csere történt, de környezetvédelmi okokból a majd szàz éven àt szennyezett talaj is cserélve lett. (Utóbbi helyenként kb. úgy nézett ki mint a bitumen.) Ide és a bunkerjellegű aluljàrókba ment a dolomit. A töltéskő megfelelő processzàlàssal újrahasznosítható. A kiszedett követ vàlogatjàk, szögletesítik, újravàlogatjàk és friss kővel visszatöltik. Àllítólag ezzel is volt keverés...
A nagy pàlyatuning emlékeim szerint 2019-ig ment. De Pettendnél még 20-ban is kinn volt az őrkuckó a kereszteződésben, hogy mehessenek a vonatok bizber hiba mellett is.
Ki kontollàlja az àllamot? Mi àllampolgàrok. Viszont amíg összekacsintàs van az àllampogàrok és a poltikusok közt , semmi nem vàltozik. Nem az àllamtól kell a megoldàst vàrni, hanem olyan környezetet teremteni, hogy ràkényszerüljön az önkorlàtozàsra. Csak úgy érhető el, ha az aktuàlis àllamapparàtustól elfordulnak a vàlasztók, mert a civil szféra jobb, olcsóbb megoldàsokat kínàl. Ehhez kellenek a kisközösségek, a helyi polgàri összefogàs és a tüske a köröm alà.