Most, hogy már nem tabu az oltásokat vizsgálni ilyen eredmény is kijön:
Ezek az eredmények párhuzamosak a korai gyermekkorban bekövetkező kumulatív vakcinaexpozíció erőteljes, következetes növekedésével és az egymást követő születési kohorszokban jelentett autizmus prevalenciájával. A mai napig egyetlen tanulmány sem értékelte a teljes kumulatív gyermekgyógyászati vakcinázási program biztonságosságát a 9 vagy 18 éves korig tartó idegfejlődési eredmények tekintetében. Szinte az összes létező kutatás egy szűk körű, egyedi vakcinákra vagy komponensekre – elsősorban MMR, timerosált tartalmazó vagy alumínium-adjuváns termékekre – összpontosított, ami azt jelenti, hogy a teljes gyermekkori vakcinaexpozíció csak egy kis részét értékelték az ASD-vel vagy más NDD-kkel való összefüggés szempontjából.
Következtetés: Az összes bizonyíték az ASD multifaktoriális modelljét támasztja alá, amelyben a genetikai hajlam, a neuroimmun biológia, a környezeti toxikus anyagok, a perinatális stresszorok és az iatrogén expozíciók együttesen hozzák létre a poszt-encephalitikus állapot fenotípusát. A kombinált és korai rutin gyermekkorú oltás az ASD legjelentősebb módosítható kockázati tényezőjét képezi, amelyet konvergens mechanisztikus, klinikai és epidemiológiai eredmények támasztanak alá, és amelyet a fokozott alkalmazás, a kritikus idegfejlődési időszakokban több adag összevonása, valamint a teljes gyermekgyógyászati oltási rend kumulatív biztonságosságára vonatkozó kutatások hiánya jellemez. Mivel az ASD prevalenciája továbbra is példátlan ütemben növekszik, a kumulatív vakcinadózisokkal és az időzítéssel kapcsolatos kockázatok tisztázása továbbra is sürgető közegészségügyi prioritás marad.