Amint ez az eddigiekből is kiderülhetett, én nem vagyok vasúti szakember, hanem csak egy laikus arrajáró autós, akit a guta kerülget a teljesen indokolatlanul zárva tartott sorompó miatt.
A laikus közlekedő polgár számára a vasúti forgalom biztosan nem indokolja a hossza lezárást olyankor, amikor a sorban állva vonat közel se távol huzamos időn keresztül nem látszik.
De elfogadom, hogy a vasúti szakember számára érthető, hogy ilyenkor a sorompó azért van zárva, mert nincsen olyan biztosítóberendezés, ami a vasúti szabvány szerint a sorompó praktikus nyitását és lezárását lehetővé tenné. Van tehát egy valami valahol, ami közel van az átjáróhoz és emiatt a biztonsági rendszer nem engedi meg a sorompó felnyitását.
Egyszerűen arról van szó, hogy ugyanaz a látvány (a lezárt sorompó) a te számodra a vasúti forgalom alapján indokolt, mert szakemberként te meg tudod állapítani, hogy az a sorompó miért kell lezárva legyen olyankor, amikor közel se távol vonat nem látszik, én meg nem látom ezt, mert nem értek hozzá. Van olyan, amikor valamire ránézünk, te azt mondod, hogy ez töltöttkáposzta én meg kiröhöglek azzal, hogy dehogy, hiszen ez töknyilvánvalóan egy viziló.
A felüljáró szükségessége szerintem azért tartozik ide, mert ez a helyzet olyan hosszú évtizedek óta létezik, hogy itt nem is annyira a konkrét probléma a disznóság (mindent meg lehet magyarázni), hanem a megoldás tartós hiánya. Attól, mert a te normáid szerint az a sorompó a vasúti forgalom miatt van zárva, a megoldás huzamos ideje botrányosan szükséges lenne. Most pedig további évtizedekre tolódik a Rákosrendezői obstrukció miatt.