Engem meglepett, hogy orvos hozzáférése beteg adataihoz korlátozható, mert eddig azt hittem, hogy az információ felhasználását szabályozza a törvény az orvos számára, nem pedig a hozzáférést. Itt locsemege problémája nem az, hogy az orvos visszaélt az adataival, hanem az, hogy hozzáfért az adataihoz. Hogy mit kezdett vele, arról fogalma sincsen, de valamilyen okból, amit nem kötött az orrunkra (és amit te ettől függetlenül érthetsz) azt sérelmezi, hogy a leletei elérése kapcsán kiderülhet valami olyan titok, amit ő nem szeretne mással megosztani és azt állítja, hogy önmagában az, hogy az orvos látja az egészségi állapotára vonatkozó információt, sőt, adott esetben akár fel is használhatja a gyógyító munkájában, az kárt okozhat neki.
Hát nem. Abból, hogy az orvos hozzáfért az adataihoz, nem következik, hogy locsemegét, bármilyen kár érte. Ezt a törvény szabályozza, alaposan, anélkül, hogy a betegnek jogot kellene teremteni az adatai elrejtésére a gyógyító szándék elől.
Szerintem locsemege története simán csatolható a laposföld híthez és az oltásellenességhez: az egészségügyi adataink elzárása az orvos elől a magyar egészségügyben egy liberális vívmány, ami egyébként teljesen értelmetlen és csak arra jó, hogy az orvos-beteg közötti bizalmi viszonyt rombolja. Ha az orvossal probléma van (miért ne lehetne, az orvos is emberből van), akkor azt talán az alapján kellene kezelni, hogy az orvos konkrétan mit csinált, nem az alapján, hogy akár mit is csinálhatott volna esetleg. Az anonim adatfelhasználás meg szerintem a kutatási körben pontosan szabályozott, nyilvánvaló és semmilyen veszélyt nem jelent a beteg számára. A "joga van hozzá" szófordulat efféle kiterjesztése értelmetlen és beteges.
Ha az orvos orrára kötöd a félelmedet, lehet felír valamit, de ha nem, akkor lehet együttélni ezzel a privacy elmebajjal.