Dr.Marcingós László 2025.07.28 Devizahitelek (1,5 óra - az első fele érdekes amíg előad, amikor a közönség kérdez az már inkább idegesítő)
Lakossági fórum Szentesen.
A fő téma a devizahitelek és az ezekkel kapcsolatos jogi problémák, különös tekintettel a fogyasztói jogokra és az Európai Bíróság ítéleteinek magyarországi érvényesítésére. Az előadó hangsúlyozza, hogy a bankok és a magyar jogrendszer gyakran figyelmen kívül hagyják ezeket az ítéleteket, és felszólítja a devizahiteleseket, hogy tegyenek konkrét lépéseket jogaik érvényesítéséért, hangsúlyozva a társadalmi összefogás és a nyilvánosság erejének fontosságát. Az előadás során számos kérdésre is válaszol, amelyek a hitelszerződések érvénytelenségével, az elévüléssel és a jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatosak.
Összefoglaló:
Dr. Marcingós László "Devizahitelek" Előadása
Dátum: 2025. július 28.
Előadó: Dr. Marcingós László
1. A Devizahitelezés Problémájának Gyökerei és a Felelősség Kérdése
Dr. Marcingós László előadása egy mélyreható kritikai elemzést nyújt a magyarországi devizahitelezési válságról, hangsúlyozva, hogy a probléma nem a politikai pártok, hanem a bankok felelőssége. Kiemeli, hogy a hitelintézetek adták a hiteleket, és a magyar állam, beleértve a kormányt és a bankfelügyeletet (akkoriban Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, ma Magyar Nemzeti Bank), elmulasztotta idejében felismerni és megállítani a folyamatot.
Bankok felelőssége: "Én úgy emlékszem, hogy sem a Fidesz nem adott hitelt megkölcsön az embereknek, se a szocialisták, se senki. A bankok adták, a pénzintézetek."
Állami mulasztás: A magyar államnak lett volna kötelessége megállítani a folyamatot és észlelni a „óriási nagy bajt”.
A közöny mint a probléma halála: Az előadó többször is hangsúlyozza, hogy a "közöny a legnagyobb halála ennek az ügynek". A rendszer arra épül, hogy az emberek képtelenek kiállni a saját jogaikért és passzívak maradnak, lehetővé téve a kifosztásukat. A devizahitelek tömeges megkötésére főként 2006-2008 között került sor, és az előadó szerint egészen 2010-ig senki nem mérte fel a "iszonyatos nagy kockázatát". Ezt egy "jóvátehetetlen bűnnek" nevezi, amit "nyilván a majd a történelem fog kezelni és nem a parlament be kell kezelni".
2. Az Árfolyamrés Kérdése és a Szerződések Tisztességtelensége
A devizahitelek alapvető problémája az úgynevezett "árfolyamrés" alkalmazása volt, ami szerint a bankok vételi árfolyamon váltották át a forintot devizára a folyósításkor, és eladási árfolyamon vissza forintra a törlesztéskor. Ez egy olyan mechanizmust hozott létre, amit egy átlagos fogyasztó "nagyon nem látott", és "gyakorlatilag semmi esélye nem volt rá".
A tisztességtelen árfolyamrés: "Mindenki bement a bankba, egyszerűsítsük le a példa kedvéért. Kértem 10 millió Ft-ot, azt mondják, hogy jó, odaadjuk a 10 millió Ft-ot, de ezt banki vételi árfolyamon át fogjuk váltani devizára és maga mindig ezzel a devizaösszeggel fog tartozni, amit majd banki eladásfolyamon fogunk visszaáltani forintra."
A Kúria felismerése: Még a magyar Kúria is csak 2013-ban ismerte fel és fogalmazta meg a 6/2013-as határozatban, hogy mi is a probléma gyökere. Az előadó szerint, ha a "nagyon-nagyon okos kúriai bírák" is csak 2013-ban döbbentek rá, "akkor mit lehet elvárni egy átlagos fogyasztótól? én azt gondolom, hogy hogy semmit."
3. Az Uniós Jog Fölénye és a Kásler Ügy Magyarország EU-csatlakozása (2004) óta az uniós jogszabályok és bírósági ítéletek a magyar jog részévé váltak. Ez az "uniós jog primátusa", amiről azonban a magyar bíróságok és a politika "nem akar tudomást venni".
Kásler-ügy (C-26/13): A 2014-es Kásler-ügy az Európai Bíróság (EUB) egyértelműen kimondta, hogy az ilyen feltételeket tartalmazó szerződések "teljes egészében érvénytelenek". Ezt az érvénytelenséget utólagosan "többlet tartalommal nem lehet behelyettesíteni, felcserélni és nem lehet érvényessé tenni a szerződést". Az EUB ítéleteinek figyelmen kívül hagyása: Az előadó 11 éve küzd azért, hogy a Kásler-ügyben hozott ítélet érvényt szerezzen Magyarországon, de "ez nem megy". A magyar bíróságok, különösen a Kúria, "megpróbálta az uniós bírósági ítéletet kikerülni". Ez a probléma más tagállamokban is felmerült (Lengyelország, Spanyolország, Románia, Bulgária), de Magyarországon különösen súlyos. Kúria elutasítása: A 2023-as C-630/23-as (Pálfi kontra Lombard) ügyben az EUB kötelezte a magyar bíróságokat az ítélkezési gyakorlatuk megváltoztatására. Azonban az előadó szerint: "hazajöttem igaz, május első napjaiban, már hatodikán már a Kúria elmeszelt, úgyhogy megtagadta az Európai Bíróság ítéletének az alkalmazását és nagyon megalázó volt."