Senki nem nézte? Szomorú vagyok!
Nem sok film létezik amit jószívvel tudnék ajánláni, én nagyon kritikus vagyok a filmművészettel és -iparral szemben, de ezt az elsők közt ajánlom! A lengyel filmművészet méltán a legmagasabb rangúak közé tartozik!
Már többször láttam, megvan hdd-n is, nem is tudom miért hozott lázba h a tv megint adja, de már jó pár éve h utoljárra láttam és simán magával tudott ragadni. Nem is mint film, az csak egy formai dolog, hanem az az esszencia, világlátás, bölcselet amit ezen a formán keresztül áttolnak az alkotók a fejembe. Nem filmként kell nézni, hanem műalkotásként!
Még egy gondolat, már nem emlékszem h a rendező Kieslowski vagy Krzisztof Zanussi - aki egyébként szintén vilghírű rendező, egyben egyetemi filozófiatanár - de itt mint művészeti tanácsadó működött közre mondot valami olyasmit, h az a koncepció, hogy létezik még valaki aki pont olyan mint mi, és akivel - bár egymás számára ismeretlenek vagyunk és kontinensnyi távolság választ el - és mégis meghatározhatatlan, de valós kapcsolat köt össze, (filmben Weronika és Veronique, akik közül kisgyerekként az egyik megégeti az ujját, utána már telepatikus v. ki tudja mi módon, de a másik is tudja, h nem szabad a lángba nyúlni,) szóval enek a kettőségnek a feltevése úgy tekeri meg a világhoz való viszonyulásunkat, h magasabb erkölcsi szintre emelődünk. Visszaadja az életünk különlegességének eredeti megélését.
És most jön az igazi csavar! A László Andrási tanítás a "hűségről". Mi az valójában amihez hűnek kell lennünk? Egyszerűen szólva magunkhoz. DE! Nem ám ahhoz a magunkhoz amilyenek vagyunk! Nem-nem! Hanem azon magunkhoz amilyennek lennünk kéne vagy amilyenek lehetnénk! Nem az emberi magunkhoz, hanem az isteni magunkhoz. Az ember isteni eredetének potencialitásához kell elsődlegesen hűnek lennünk. Vagyis az a kettőség amit Weronika és Veronique képvisel ebben a koncepcióban, a letorzitott változata annak a kettőségnek amit az ember emberi és isteni mivolta képvisel. Weronika és Veronique két entitás, mégis valamiféle egylényegűséget szimbolizál. Ennek az egylényegűségnek a film által sugallt következménye h ők egymáshoz hűek elsődlegesen - egyébként tudattalanul, ösztönösen. Tehát torzítás a film által a hűség értelmezésében rejlik. De miért torzítanak? Miért élnek ezzel az eszközzel?
Nem tudom mennyire volt követhető a fenti eszmefuttatás. Arra azért mindeképpen alkalmas h demonstrálja, h egy műalkotás olyan energiaszintet képvisel, ami kisugárzik és a katalizálja a vele kapcsolatba kerülőt. Inspirálja, gondolatot ébreszt benne - ilyen módon nevel, tanít.