Államtitkárok feljelentése (részlet):
Dr. Répássy Róbert IM államtitkár Z. Kárpát Dániel képviselő kérdéseire olyan tartalmú választ adott, mely felveti a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját, ugyanis nincsen joga sem neki, sem a kormánynak kétségbe vonni az EUMSz 267. cikkének hatályát, az EUB ítéleteinek hatályát. Így valótlanul állította azt, hogy a C-630/23 ítélet hatálya korlátozott a Kúria előtti AxFina vs Pálffy ügyre. Ugyanis csak az EUB jogosult saját ítéletének hatályát korlátozni, és az nem következett be. Arató képviselő úr kérdéseire Fónagy államtitkár úr szintén valótlan tartalommal bíró választ adott és egyik államtitkár sem tett meg semmit a C-630/23 ítélet végrehajtása érdekében.
A kormány nevében válaszoló két személy valótlanul azt állította, hogy a kormány azért nem tesz intézkedéseket, és negligálja a lex Marczingós néven jelzett törvénymódosítási javaslatokat, mert. Kúria majd értelmezi az EUB ítéleteit. Csakhogy a Kúria erre hatáskörrel nem bír, és a Kúria hatáskör hiányában való eljárása önmagában is hivatali visszaélést jelent.
A Magyar Nemzeti Bank és az OTP képviselői szinte egyszerre hazudták azt, hogy az EUB ítélet hatálya korlátozott és csak az eseti ügyre vonatkozik. Mivel ezt jobb tudomásuk ellenére tették, a nyilatkozatok célja az EUMSz 169. cikkének sérelmével azon megtévesztő tájékoztatás volt, mely befolyásolta az OTP részvények értékét. Ez pedig felveti a tőzsdei bűncselekmények alkalmazási körét. A tiltott piacbefolyásolás a Btk. 411.§ szerint büntetendő.
Az EUB C-630/23 ítéletet az összes tisztességtelen hitelező és jogutódjaik úgy kötelesek saját hatáskörükben „végrehajtani”, hogy az EUB C-35/22 Cajasur-ítélet alapján ügyfeleikkel felveszik a kapcsolatot, és visszatérítik a jogalap nélküli banki gazdagodásokat, vagy az adósokkal szembeni követelésüket csak a meg nem fizetett tőkeösszegig limitálják és az összes végrehajtási eljárást megszüntetik. Ez az eljárás azonban felveti a kötelezettek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetét, melyet meghatározott szabályozási rendben kell orvosolni. A Magyar Nemzeti Bank felelőssége e körben tisztán törvényi kötelezettség megszegése. A bankok azonban teljes egészében elzárkóznak az ügyfelek jogainak kielégítéseitől, és a magyar állam szerveivel összejátszva tartják fenn azt az állapot bűncselekményt, melyhez a magyar igazságszolgáltatás hivatali visszaéléssel nyújt bűnpártolást. Fenti tényállás alapján ismeretlen tettesekkel szemben teszek büntető feljelentést, és kérem, hogy a Legfőbb Ügyészség az EU kondicionalitási rendeletének biztosítása érdekében végezzen halaszthatatlan nyomozati cselekményeket. Ennek keretében terjessze ki a nyomozást az állam azon szerveire, melyek kötelezettsége az uniós jog betartása és betartatása. Tárja fel a Kormány-Kúria-Bankszövetség közötti piactorzító megállapodást. Ennek keretén belül vizsgálja meg, hogyan volt lehetséges a 2/2014 PJE határozat törvény alá foglalása, mely eszközcselekménye volt a fogyasztók milliós körének kifosztása.
https://drmarczingos.hu/wp-content/uploads/2025/05/UTF-8Allamtitkarok-f…