Annak semmi jelentősége, hogy fizikailag hol történik a gyártás.
Jaja, mert a supply chain attack egy ismeretlen fogalom :D
Hey, AI:
Ha van egy japán gyártó, aminek termékének WiFi modulját Kínában gyártják és felmerül a gyanú, hogy a WiFi modul malicsusz tevékenységeket is végez, akkor az supply chain attack, ha a kínai gyártó megpatkolta a firmware-t illegal code-dal?
A ChatGPT ezt mondta:
Igen, ez klasszikus példája egy supply chain attack-nak.
Miért számít annak?
A támadás nem közvetlenül a japán gyártó vagy a végfelhasználó ellen történik, hanem az ellátási lánc egy komponensén keresztül.
A WiFi modul firmware-ének módosítása (pl. hátsó kapu, adatgyűjtés, távoli vezérlés) azt jelenti, hogy a végtermékbe beépül egy rejtett, nem dokumentált viselkedés, amiről se a gyártó, se a felhasználó nem tud.
Konkrétan:
A japán gyártó megbíz egy kínai beszállítót a WiFi modul gyártásával.
A kínai gyártó (akár önállóan, akár állami nyomásra) megváltoztatja a firmware-t, és beépít egy malicious (rosszindulatú) kódot.
A végfelhasználóhoz eljutó eszköz így beépítve tartalmaz egy támadási lehetőséget.
Ez ellátási lánc kompromittálása, tehát supply chain attack.
Tipikus célok ilyen esetben:
Rejtett adatgyűjtés (pl. hálózati forgalom, felhasználói adatok)
Távoli hozzáférés lehetősége (backdoor)
Későbbi exploit-ok előkészítése
Megjegyzés:
Ilyen típusú támadások nagyon nehezen észlelhetők, mivel:
A végtermék működik „normálisan”.
A firmware nem nyílt forrású, így nem átlátható.
A gyártók gyakran nem végeznek mély firmware auditot a beszállítói komponenseken.
Ezért ez nem csak elméleti veszély — valódi, gyakorlati kockázat, különösen kritikus infrastruktúrában (pl. ipari vezérlőrendszerek, állami hálózatok, routerek).
--
A te logikáddal az iPhone-t egy kínai terméknek kellene tekinteni
Annak is tekintem.
Itt jegyzem meg, hogy Törökország NATO tag szövetséges ország.
Hogy a faszba jön ez ide?
Nálatok a szakmunkásképzőben gondolom kimaradt a vállalkozásgazdaságtan és a hasonló tárgyak.
Ne. Durcizz!