Elveket is valamilyen eszkozon tanitasz. Valamint az elvek is kimennek a divatbol a technikai fejlodes hatasara.
Egyik ismerosom beiratkozott egy nemet tavoktatasos egyetemre. Epp tegnap kuldte el a fotot a konyverol, ahol folyamatabrak voltak. Ez jo volt amig akarhova ugralhattal goto-val, illetve amikor meg a gepido draga volt, es nem kod elott ult mindenki. Ma maximum pszeudokodig mennek el, mert a fejlesztok nagy resze kodot ir es olvas, az szemleletesebb, mint folyamatabrazni (persze lehet olyan - mondjuk ipari - folyamat, ahol az a jo).
De programozast is valamilyen programnyelven tanitasz. Erre ma jobb egy Python, JS, esetleg Java, mint mondjuk egy Algol60.
De nem csak IT-t tanitanak. Egy okostelefonban van egy halom erzekelo, es egy szamitogephez is lehet sok dolgot csatlakoztatni. Volt olyan kezdemenyezes, hogy Androidra irtak ilyen "fizika toolboxot", amin el tudsz inditani egy merest, es regisztralja adott ideig mondjuk a gyorsulasmero erteket. Aztan felteszed a telefont egy ingara, egy kis kocsira, mozgatod, es a vegen nem tablan-kretan mutatod be a jelenseget, hanem a mert ertekeken. Sokkal szemleletesebb.
Vagy pl. fizika OKTV-n volt a 2001-es dontoben egy DOS-os program, ami a gep parhuzamos portjat hasznalta arra, hogy egy lejton legurulo femhenger vagy csapagygolyo sebesseget, gyorsulasat, es hasonlokat lemerje (ebbol kellett valamiket szamolni, mar nem emlekszem pontosan, tehetetlensegi nyomatek biztosan volt koztuk). Ezt most mar inkabb egy Ardunioval csinalnam, de a masik oldalon lehet nagyjabol barmi. Fizikai mennyisegek meresere eleg jo eszkozok vannak ma mar, van, ami annyira nem draga, hogy egy iskolanak is belefer anyagilag, meg akkor is, ha nincs telefonba epitve.
Matematikanal megint hasznos lehet (pl. fuggvenyabrazolas, koordinatageometria), de extrem esetben akar human targyaknal is.