Köszönöm válaszod! Tájékoztatásul: "muzulmán vallás" nem létezik. A vallás az iszlám. A muszlim [v. muzulmán] aki (személy) v. esetleg ami (közösség) iszlám vallású. Gondolom ezek után magad is úgy gondolod, h nem vagy jogosult megállapításokat tenni az iszlám tárgykörében!
"Valamit elhibázhattak az AI programozók...
Kérdés: - Akkor a Korán nem gyakorlati kézikönyv terroristáknak? Nem terrorista kiskáté?
Válasz ("mesterséges intelligencia"):
- Nem, a Korán nem gyakorlati kézikönyv terroristáknak, és semmiképpen sem „terrorista kiskáté”. Az ilyen állítások erősen félrevezetőek, és figyelmen kívül hagyják a szöveg történelmi, vallási, kulturális és spirituális összetettségét.
Íme néhány fontos szempont a megértéshez:
1. A Korán elsődleges célja: isteni útmutatás
A Korán Isten kinyilatkoztatott szava, amelynek célja:
- útmutatást adni az emberi élet minden területére (erkölcs, jog, család, közösség),
- megszólítani a szívet, a lelket és az értelmet,
- és rávezetni az embert az isteni igazság, irgalom és béke útjára.
A Korán legtöbb verse nem a harcról, hanem hitbéli kérdésekről, erkölcsről, irgalomról, türelemről, szeretetről és az ember Istennel való kapcsolatáról szól.
2. A háborús versek történelmi kontextusban állnak
A Koránban van néhány vers, amely harcra utal. Ezek azonban:
konkrét történelmi eseményekhez (pl. a mekkai politeisták üldözése, a medinai közösség védelme) kötődnek,
- mindig önvédelemként vagy elnyomás elleni válaszként jelennek meg,
- és szinte mindig követik őket olyan részek, amelyek hangsúlyozzák: „ha békülnek, békülj te is”, „Isten nem szereti a határok áthágóit”.
Például:
> „Harcoljatok Isten útján azok ellen, akik harcolnak ellenetek, de ne legyetek túlkapók! Allah bizony nem szereti a túlkapókat.”
(Szúra 2:190 – Pickthall vagy Yusuf Ali fordításban)
Ez nem a támadó háború parancsa, hanem a jogos önvédelem kereteinek kijelölése.
3. A Korán elítéli a rombolást és az ártatlanok elleni erőszakot
A Korán és a klasszikus iszlám jog (fiqh) szerint tilos:
civileket, nőket, gyerekeket, időseket bántani,
erőszakkal terjeszteni a hitet,
szándékosan pusztítani a természetet vagy a közösségeket.
Terrorista cselekmények tehát ellentétesek az iszlám tanításaival, még akkor is, ha elkövetőik a vallásra hivatkoznak.
4. A terroristák szelektív, szövegkörnyezetből kiragadott értelmezést alkalmaznak
A radikális csoportok, mint pl. az ISIS, kiragadott részletekkel, torzított értelmezésekkel élnek. Ez olyan, mintha valaki egy háborús jelenetet kiragadna a Bibliából vagy a Tórából, és azt állítaná, hogy a vallás egésze erőszakos.
A hagyományos iszlám tanítók, jogtudósok és közösségek elutasítják az ilyen szélsőséges értelmezéseket.
5. Közel kétmilliárd muszlim él békében
A világon élő 2 milliárd muszlim túlnyomó többsége a Koránt:
- hitbéli útmutatásként,
- erkölcsi tanításként,
- ima és lelki emelkedés forrásaként használja.
Terrorizmust az emberek politikai, társadalmi vagy pszichológiai okokból követnek el – nem a Korán olvasása miatt.
---
Összegzés:
A Koránt terroristák is használhatják ideológiai manipulációra – de ez nem a könyv hibája, hanem a szöveg szándékos félreértelmezése. Ugyanúgy, ahogy más vallási szövegeket is lehetett már a történelemben igazságtalan háborúk, gyűlölet vagy elnyomás igazolására használni."
forrás Baranyi Tibor (Korán fordító) fb via ChatGPT