Lehet, hogy igazad van, de én ezt a magam részéről nem eszem meg. A "generációs szakadék" nem egyedi esemény a világtörténelemben, hogy a pedamókus ne legyen erre felkészíthető. Szerintem a pedamókusnak pont nem az a szakmája, hogy a központi tantervet leadja a gyerek előtt, hanem éppen az, hogy ezt a generációs szakadékot kihasználva értéket adjon át a gyereknek. Ez független a tantervtől. Akinek ez idegen és a tanterv tölti be a szakmai hozzáértését a gyerekekhez, azt nem lenne szabad erre a pályára engedni. Nem a generációs probléma itt az akadály, nekem van olyan fiatal ismerősöm is, aki csak nyomogatós Nokia telefont hajlandó használni, mert "nincs igénye" okostelefonra. Azt is vitatom, hogy az időskori elhülyülés lenne az oka annak, ha valaki nem tudja a telefonját egy banki tranzakcióra használni.
Ha a tanár számára ismeretlen mondjuk egy banki alkalmazás használata, akkor ennek az az oka, hogy nincs igénye ilyesmire és ezt az igénytelenséget fogja továbbadni a gyerekeknek.
Amiről írsz szerintem minimum négyezer éve így működik amikor a felnövekvő generációt az előtte levő generációk "pályára teszik". Én teljes megértéssel figyeltem a pedamókusok küzdelmét valamivel tisztességesebb munkabérek iránt, mert a gyerekeim és unokáim bőrén tapasztaltam azt a kontraszelekciót, ami ehhez a mostani helyzethez vezetett. Ahogy a mostani fizetéseket elnézem, kezdünk abba a helyzetbe kerülni, amikor igenis meg lehet követelni a pedamókustól, hogy ezért a pénzért tanuljon meg értéket adni a gyerekeinknek, ehhez használja a tantervet meg az intézmény rendszerét. Az intézmény ebben csak azt akadályozza ma, aki nem való a pályára. De ez sem új ez is nagyon régen így van.