Amúgy a kedvenc LLM-edet megkérdezted már?
o3-mini-high nekem ezt adta, kiindulási pontnak nagyjából jónak tűnik:
Az elképzelésed megvalósításához több modern webes technológiát és könyvtárat is érdemes megfontolni. Íme néhány javaslat, amivel elindulhatsz:
1. Interaktív diagramok és vizualizáció
• D3.js
Egy rendkívül rugalmas könyvtár, amellyel bármilyen típusú adatvizualizációt készíthetsz. Azonban magasabb tanulási görbéje van, és több kódot igényelhet a kívánt vizuális elemek, például összekötött dobozok, zoom, összecsukható ágak megvalósításához.• Cytoscape.js
Kifejezetten grafikus hálózatok, gráfok vizualizációjára fejlesztették ki. Jó választás lehet, ha a patch-stack-ek közötti kapcsolatok és interaktív elemek (például kijelölés, zoom, elrejtés) fontosak. Könnyen testreszabható és támogatja a különböző interakciókat.• vis.js
Szintén egy jól használható könyvtár interaktív diagramokhoz, amely támogatja a zoom-olást és egyéb interakciókat. Jó kompromisszum lehet a testreszabhatóság és az egyszerűség között.• JointJS
Ez a könyvtár is egy nagyon átfogó diagramozó megoldás, amelyet esetleg érdemes megnézni, ha egy kifejezetten üzleti jellegű, komplex diagramokra van szükséged (bár licenc kérdéseket is felvethet).
2. Felhasználói felület és állapotkezelés
• Érdemes lehet egy modern JavaScript keretrendszert, például React vagy Vue.js használni a felhasználói felület kialakításához. Ezekkel könnyen kezelheted az interaktivitást, a felhasználói eseményeket és az alkalmazás állapotát.
• Az állapot kezelésére használhatsz Reduxot (React esetén) vagy Vue esetén a Vuex-et, illetve a kisebb alkalmazásokhoz akár a beépített Context API-t is.
3. Offline adatok és helyi tárolás
• Böngészőbővítmény esetén az elérhető lehetőségek között szerepel a Web Storage API (localStorage), de ha strukturáltabb, nagyobb mennyiségű adatot kell tárolnod, akkor érdemes az IndexedDB-t használni.
• Emellett a Chrome (vagy más böngészők) saját extension storage API-t kínál (például chrome.storage.local vagy browser.storage.local), amivel kényelmesen kezelhető a bővítmény-specifikus adat.
4. Integráció több szerver adataival
• Az adatokat össze kell fésülnöd a két szerverről. Ezt érdemes kliensoldalon, a REST API hívások eredményét egyesítve megoldani. Nincs szükség speciális könyvtárra ehhez, de érdemes egy jól strukturált adatmodellre és esetleg egy központi állapotkezelőre (pl. Redux) támaszkodni.
5. Böngésző kiterjesztés vs. Electron/VS Code bővítmény
• Ha a cél a böngészőből való közvetlen interakció a Gerrit felülettel, akkor egy böngészőbővítmény jó választás, hiszen a modern böngészők biztosítanak elegendő API-t (pl. tárolás, DOM manipuláció, hálózati hívások).
• Ha azonban a böngészőbővítmény korlátozásokkal küzdene (például a helyi fájlokhoz való hozzáférés, vagy komplexebb offline munkafolyamatok miatt), akkor egy Electron alapú alkalmazás vagy akár egy VS Code bővítmény is megfontolandó, hiszen ezek esetében szinte teljes mértékben a webes technológiákon belül maradhatsz, de nagyobb szabadságot kapsz.
Összefoglalva:
• Vizualizációhoz: D3.js (ha teljes testreszabhatóságot szeretnél), Cytoscape.js vagy vis.js (ha kifejezetten interaktív gráfok érdekelnek).
• UI és állapotkezeléshez: React vagy Vue.js, esetleg Redux/Vuex az állapot kezelésére.
• Offline adatkezeléshez: IndexedDB vagy a böngésző/extension storage API-k.
• Fejlesztési platform: Kezdheted böngészőbővítménnyel, de ha a korlátozások miatt szükséges, akkor Electron vagy VS Code kiterjesztés is jó megoldás.Érdemes először készíteni egy prototípust a kiválasztott könyvtárakkal, és kipróbálni, hogyan illeszkedik a meglévő REST API-dhoz és Gerrit felülethez. Sok sikert a fejlesztéshez!