Nem értek hozzá, de szerintem a kormány által az arabokkal kötött szerződésben vállalt dolgok csak e konkrét szerződés keretein belül érvényesek, nem "öröklődnek" az elővásárlási jogával élő entitás felé. Mert ha "öröklődnének", akkor az azzal is járna, hogy nem csak a kormány vállalja ugyanazokat a feltételeket, hanem az elővásárlási jogával élő fél is vállalja, amit az arab fél vállalt. Szóval ha a kormány ebben a szerződésben vállalta a közműfejlesztést, nem máshol, akkor a szerződés megszűnésével a közműfejlesztési vállalás is érvényét veszti.
Szerintem teljesen normális, hogy a főváros megveszi a területet. A kérdés az, hogy az elmúlt évtizedekben miért nem tették meg a minimumot, azaz miért nem tartották/tartatták esztétikus állapotban a területet. Kíváncsi vagyok mikor tüntetik/tüntettetik el onnan a szemetet és teszik kicsit szembarátabbá.
Budapesten kívüliként nincs beleszólásom, hogy mit kezdjenek a területtel, de engem az arab és a magyar elképzelések egyaránt elborzasztanak. Örülök, hogy az állítólagos arab tervek valószínűleg nem fognak megvalósulni, de azt nem igazán értem, hogy miért kéne 15 ezer lakást építeni ott. Miért nem egy alacsony humán terhelésű, szép nagy zöld területet terveznek? Nincs elég nyomor, betonnyomor Budapesten? De ha már lakásokat építenek, szerintem úgy lenne jó, hogy nem túl sokat, illetve amennyit építenek, annyit Budapesten máshol megszüntetnek. Tehát konkrétan nullára letolnak pár rossz állapotú épületet, és a helyét zöldítik. Ha van rá lehetőség, esetleg olyan ingatlanokat kellene megszüntetni, amelyek helyén értelmes kerékpárutak építhetők. Ligetes (szép látvány, ~jó levegő, nyáron árnyék stb.) kerékpárutakra gondolok, nem egy épületek közé lehányt szürke aszfaltcsíkra.
Én ingyen is odaadnám a területet a budapestieknek, ha vállalnák, hogy szépen rendbe teszik, és rendben is tartják, amíg nem lesz egy épkézláb tervük és kellő lóvéjuk a hasznosításra. Az önkormányzat/főváros fordítsa a megspórolt 50 milliárdot a Rákosrendező kármentesítésére, és ha a feladat kisebb összegből elvégezhető, akkor a maradékot pl. más vasúti területek kármentesítésére használják fel. Így a MÁV is kapna valamit, és az emberek ill. a környezet is. Meg a kármentesítést végző magyar vállalkozások is.
A ligetes kerékpárutakra visszatérve. Szerintem ennek országos koncepciónak kellene lenni a nagyobb városokban. A városok kifelé terjeszkednek, ezért pl. a belvárosban új épületre vagy vízszintes síkban kiterjedő bővítésre ritkán kellene építési engedélyt kiadni. Aki építeni akar, építsen külsőbb városrészben. Száz év alatt talán történne annyi változás, hogy minden nagyobb városban normálisan, biztonságosan, emberi módon lehetne kerékpárral közlekedni.