A gyerek örökbefogadás -elméletileg- a gyerekről szól. Nem pedig egy juttatás, ami mindenkinek, így a nem heteró embereknek is, jár.
Ha a homo párok nem az újszülött, nem cigány, nem drogos, nem alkoholista anya gyermekére versenyeznének a hetero párokkal, s (sokszor nyernek, mert ha nem, jajaj , akkor diszkriminálják őket) akkor még el is fogadnám a sírást.
De, tudomásul kell venni, hogy a gyereknek jobb, ha az azonos háttérrel rendelkező örökbefogadók esetén a gyermek a heteró párokhoz kerül.
Persze ilyenkor jönnek a csúsztatások, hogy mennyi az örökbe fogadandó gyerek (ami azért szemétség, mert azok senkinek, így nekik se kellenek), meg hogy a homo pár is jobb mint az alkoholista szülő. (De nyilván egy alkoholista párnak esélye nincs örökbefogadni, szóval nem velük kell példálózni.)
A gondot abban látom, hogy a homo-k (egy része), mivel érezték, hogy a DEI-divat miatt nekik áll a zászló, nem azonos, hanem többlet jogokért küzdenek, s ezért még azoknál is ellenszenvet keltenek, akik eddig simán elfogadták őket. És ennek azok a homo-k isszák meg a levét akik csak élni akarnak, ugyanúgy mint mint más.
Visszatérve a házasság intézményre és névre. Vicces, hogy azok akik saját állításuk szerint mások, ugyan azzal a névvel akarnak élettársi kapcsolatot létrehozni. Nyilván a jogoknak ugyanannak kell lenni, de a névnek is? Vagy ezentúl jó dolog lesz, ha minden csonthéjas gyümölcsöt baracknak hívunk? (Mint leszögeztem fent, az örökbefogadás lehetősége nem jog)