kb igen és ez le is van írva a cikkben:
Az alacsony hazai termelékenységnövekedés azért állt elő, mert a gazdaságpolitika rendre az extenzív növekedési politika mellett köteleződtek el. Ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a növekedés forrása a többletmunka és pótlólagos tőke bevonása lett. Alacsony hozzáadott értékű termelés vált jellemzővé, építőipari és összeszerelő termelés, amely arra ugyan alkalmas volt, hogy felszívja a munkaerő tartalékokat, de arra már nem, hogy hatékony foglalkoztatást biztosítson. A gazdaságpolitika tudatosan választotta ezt az extenzív növekedési modellt, még csak esélyt sem adva az intenzív modellre való áttérésre, mert annak feltételeit, a korszerű magas színvonalú oktatást és szakképzést, valamint az egyetemi és tudományos kutatói autonómiát nem teremtette meg, ellenkezőleg azokat minden eszközzel gátolta. Ezért tehát jelentős változás, vagy áttörés nem várható a közeljövőben a termelékenység területén.
Érdekes még, amit az adósságról van a cikkben:
A gazdaságpolitika - különösen 2010 környékén - többször fogadkozott, hogy a magyar állam nem vesz fel azért hiteleket, hogy a fogyasztást finanszírozza. Hát a számok nem ezt mutatják, beleestük a korábbi kormányok (Kádár, Medgyessy, Gyurcsány) hibájába: a rövidtávú népszerűség fenntartása érdekében feláldoztuk az ország hosszú távú érdekeit.