Nálunk abba az irányba ment, hogy tizedgrammokat tudó mérleggel ment a szarakodas. Időben megmaradt. Az elején meg durvább, de amikor "beállt", akkor is napi fel-egy óra mindenképpen elment.
És még pár következmény: vendégségben nem lehetett akarmilyen sütit ebni, mert "ismeretlen". Előterbe kerültek a félkész ételek, a főzés háttérbe szorult. Egy ebéd a család többi tagjának is idopazarlasba ment át. Esetleg külön kaja főzése, a felkészülés is több idő.
Nem lehetett a másik etelet meg megkostolni se. Pl. egy lemért tányérból egy uborkacsik elvétele, ahh nem is folytatom.
Nekem annyi jött le, hogy kaloriaszamlalas az úgy jo, hogy kb. fejben saccolsz amíg eledteszik az etelt és a kanálhoz nyulsz....
Mostmár nincs kaloriaszamlalas, es számolatlanul fogy a csoki, nasi, éjszakai étkezés. Ehhez nem kell mérleg...