Mondjuk ebbe a posztba csak egy "fajtád" fért bele...
Hol?
...ha úgy vesszük fejlődsz...
Nem szoktam "fajtádozni".
...mert a "magyargyűlölő" kimaradt.
Igazad van. Tényleg nem szoktam jól megindokolni, hogy mikor használom ezt a szót és miért.
Nem random szoktam bedobni, hanem olyankor, amikor olyanokért ostorozzák a magyarokat, ami amúgy nem magyar specifikus, hanem más népek kultúrájában, viselkedésében is jelen van.
Ez a fajta viselkedés ("önostorozás") más kultúrákban is megfigyelhető, de ez nem egészséges. Ne érts félre, mindenképpen érdemes fejlődésre vágyni, és ellesni más kultúráktól a jó viselkedési mintákat.
De ami miatt harapni szoktam a magyarokat ostorozó megjegyzésekre az amiatt van, mert szerintem ez egy bevált taktika a legigázott, leigázni való népek demoralizálására. Ennek véget kell vetni.
Ez a fajta pesszimizmus, ami úgymond a "magyarokat jellemzi", az nem a magyar néplélekbe van belekódolva. Ez a fajta pesszimizmus káros, és csak több gondot szül az egyén, illetve a társadalom szintjén is. És ez nem a magyarságból ered, hanem az elnyomó hatalmak (amiből volt elég a történelem során) propagandájából, pszichológiai hadviseléséből.
Amúgy is nehezen viselem a negatívkodást, mert abban semmi pozitív sincs. A negatívizmus depressziót, inakciót, beletörődést és letargiát okoz.
Az ilyen fajta embereket a személyes életemben sem tűröm meg, és akkor még csak a kispolgár apró-cseprő ügyeiről van szó. Ha az egész népet ostorozzák, aminek én is része vagyok, az viszont tényleg demoralizálóan hathat, és nem, nem fogom megengedni, hogy bárki is demoralizáljon, depresszióba kergessen olyan dolgokért, amik amúgy nem magyar, hanem emberiség specifikus dolgok.
A pozitivitás mentális erőt ad, előre visz, és segít jobbá válni.
A negatívitás ezzel ellentétben csak szenvedést, depressziót, reménytelenséget szül.
Nincs értelme.
---
Ha nem láttad még, akkor érdemes megnézni a Yuri Bezmenov-val készült interjút. Akkor talán megérted, hogy miért érzékeny pont számomra a demoralizáció témaköre.