Van abban valami diszkrét báj, valamiféle dadaista düh, ahogy újra és újra bemész a bohóc utcába..
"Hmm, mármint úgy érted, hogy közlöm fele, hogy tiszteletben tartom a véleményét, és erre egy oda nem illő személyeskedésbe kezd?" <-> "Te hogy állsz a magyar nyelvvel?" :D