Most elvileg azért van így, mert a H tarifához igazítják a fűtést. A H tarifa egy kedvezményes áram tarifa, amit hőszivattyúhoz lehet igényelni, fűtési áramhoz. Mivel ez környezetbarát rendszer, azért a H tarifa kedvezményes a normál áramdíjhoz képest. De a H tarifa csak október 15 - április 15. között jár. De attól még előtte-utána is lehetne fűteni, csak az már nem kedvezményes. És igen, lakásonként, sőt szobánként lehet állítani a hőmérsékletet. Tehát aki nem akar fűteni, az le tudja tekerni magának. Viszont fűtéskor van egy központi kiadás amit mindenki fizet, és az üres lakás ezt sem akarja megfizetni, mert minek, úgysem lakik benne.
Szerencsére jó a szigetelés, hiszen új építésű. De a gyakorlatban kb. október 1 - május 1. között kellene a fűtés, tehát egész évet nézve így van kb. 1 hónap, amikor nem komfortos a lakás, mert lehetne melegebb, de nem lehet mert ki van kapcsolva központilag a fűtés. Pedig tényleg azt kéne, hogy legyen elég hosszú a fűtési idény, amikor van van nyomva a fűtés: aki nem akar fűteni, az tekerje le, aki meg akar, az is boldog. Igen így kicsit mindenkinek többe kerülne, de legalább mindenki boldog lenne.
És van még egy nagy lakás, amit még a beruházó, aki építette az egész társasházat, nem adta még el, árulja. Ezért ez nyilván még üresen áll. És a beruházó is azt szavazza meg, hogy legyen a fűtési idény minél rövidebb, hiszen minek fűtse az üres, eladásra szánt lakását. Eladja neked a lakást, aztán megszivat hogy szabotálja a fűtést!
Igen, a gyakorlatban nagyon rossz, hogy ennyi üres lakás van, mert így a közgyűléseken szabotálják a dolgokat, ráadásul az ingatlan árakat is felveri.
Ahogy utánanéztem a dolgoknak, még örülni kell, hogy egyáltalán a H tarifa alatt van fűtés, mert ennyi erővel az üres lakások leszavazhatnának a többieket, hogy mondjuk csak december - március között legyen fűtés, szóval még ennek is örülni kell... A hőszivattyú közös tulajdon, a társasházi közgyűlés rendelkezik felette.
Van egy ilyen a társasházi törvényben:
Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba
vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos
érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel
kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a
határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.
Tehát kb. bíróságra lehet menni ha mondjuk nagyon szívóznának a fűtéssel, de kérdés az meddig tart. De egyelőre most így ki lehet bírni, csak eljátszottam a gondolattal, hogy mi történne, ha az üres lakások még rövidebb fűtési idényt szavaznának meg.
Ez minden társasházban gond lehet, ahol a lakások többsége üresen áll (pl, külföldiek, befektetési céllal vásárlók, még eladatlan lakások).