Egyelőre jól. Június második hetében fejeztem be ténylegesen a munkát, onnantól szabadság, felmondási idő (felmentéssel), én kvázi-nyugdíjnak neveztem, így visszagondolva 50 év után az első szabad nyaram volt. Mivel nem kellett már a szabadságnapokat számolni, az általam nyárra tervezett összes program belefért, aztán ha majd nem lesz ez a kánikula, nekiállok a kertben tervezett dolgoknak is. Egyáltalán nem hiányzik a cégnél végzett munka, pedig nem voltam elégedetlen velük.