- Ha 1MB vagy még több RAM volt a gépben, és az alaplap+BIOS is úgy akarta, akkor a felső 384KB nem használt részeire kerülhetett RAM, csak a DOS nem tudott róla, ad-hoc programmal felvenni ezeket a területeket a DOS szabadmemória-listájára. (Neat/286/16MHz alaplapon csináltam ilyet 199x-ben. Szerk: ennél az alapnál volt olyan opció is, hogy pontosan 1MB RAM esetén 384KB az 1MB határ fölött legyen, Windows-hoz pl.)
- HIMEM: a hardverrel zsonglőrőzve a hagyományos 1MB felett 64KB-t (16byte híjján) használhattunk, 286+ processzorral, valós módban. (A HIMEM.SYS a DOS része, így DOS5+ tudta használni ezt a memóriát (vö: LOADHIGH, DEVICEHIGH, DOS=HIGH).
- EMS (fizikai): memóriabővítő hardver (ISA kártya), ami a felső 384KB-ben egy 64KB-s ablakban teszi elérhetővé a bővített memóriát, 4 darab 16KB-os keretben. (Nem volt triviális a használata, de pl. Ramdisk-nek nagyon jó.)
- EMS (szoftveres): az EMM386.EXE a CPU-t virtuális 8086 módba kapcsolja, így olyan memóriamiosztást allít be, amilyet akar, nevezetesen emulálja a fizikai EMS-t, és/vagy a címtartomány felső 384KB-jában a kihasználatlan részekre RAM-ot lapoz. (Ezeket a DOS5+ tudja használni, hiszen az EMM386.EXE a DOS komponse, vö.: DOS=UMB)
+1 286+ CPU-hoz voltak olyan szolgáltatások, amik memóriák másolását vállalták a teljes címtartományban, mégpedig úgy, hogy ideiglenesen védett módba kapcsoltak (megszakítást letiltva), aztán vissza valósba. (Ez utóbbi 286-on némi haxolást igényelt, ugyanis egy 'nem resetelő reset' művelet kellett hozzá.]