Biztos én vagyok a hülye, de szerintem az a baj, hogy az infláció leginkább arra jó, hogy trükközzünk a számokkal. Egyrészt azért, mert a számításához használt termékkosár nem feltétlenül esik egybe avval, amit pl. a rászoruló családok költenek. Másrészt azért, mert mindig változik, hogy mihez képest nézzük.
De mutatok egy sarkított példát. Tegyük fel, hogy egész 2021-ben a kenyér ára végig 500 Ft. Tegyük fel, hogy 2022. január 1-jén 1000 Ft lesz az ára és az is marad egészen a mai napig. Ha jól sejtem, akkor a mai napra a hivatalos infláció 0%-ot mutatna (az előző év azonos időszakához képest), de az emberek jogosan érzik, hogy a kenyér dupla annyiba kerül (egy 2 évvel ezelőtti állapothoz képest). Főleg akkor, ha közben a fizetésünk egyáltalán nem emelkedik, akkor még akár évekig azt fogjuk érezni, hogy a kenyér drágább. Egy ilyen esetben szerintem a gyakorlatban mindegy, hogy a KSH mit ír, ők azok, akik egy virtuális valóságban élnek a számaikkal, mert a valóság a családi kasszáknál dől el.