A gyogyszerkutatas az elsosorban statisztikan alapszik, nem olyan mint mas tudomany, ahol lehet kepleteket bizonyitani, levezetni egymasbol.
Az emberek nem pontosan ugyanolyanok. Vannak fiatalok, kozepkoruak, idosek. Vannak teljesen egeszsegesek, elhizottak, kulonfele ismert es nem ismert betegsegben elok. Magasvernyomasosak meg cukrosak. Namarmost ilyen kozegben hogy bizonyitassz be barmit is, hogy garantaltan nincs mellekhatasa se rovid, se hosszutavon? Sehogy.
Annyit lehet tenni, hogy kiprobaljak eloszor allatokon, majd kis szamu emberen, majd tobb szamu emberen, majd megtobb szamu emberen. Statisztikailag kivizsgaljak, hogy hany szazalekos a hatasfok, es hany szazaleknal mutathato ki mellekhatas (abbol is mennyi az enyhe/sulyos/halalos). Ha kelloen magas a hatasfok (nem tudom mennyi a hatar) es kelloen alacsony a mellekhatas (nem tudom mennyi a hatar), akkor elobb-utobb ramondjak, hogy oke, mehet gyartasba.
Egy algopirin vagy egyeb mas kommersz gyogyszer eseten is vannak mellekhatasok felsorolva, nincs bizonyitva hogy nincs karos hatasa senkire se.