"Szintén ipari, hogy a finnek forró homokkal próbálkoznak, ami meglátjuk hogyan válik be. Valószínüleg hőcserélővel fűteni mindenképp lehet vele."
Igen, úgy emlékszem ez nem áramtárolásra, hanem fűtésre használnák. Teljesen más dimezió gőzt fejleszteni vagy csak melegvizet.
"Nem, ez nem azért van, mert észnélkül lignitelnek, és drága visszaszabályozni, hanem a megújulók időszakossága miatt, mert amúgy a lignitest is visszasklázzák, nálunk épp paksot skálázgatják vissza. Tessék mavirgrafikont nézegetni."
Egy felfűtött lignetes erőművet nem olyan egyszerű egy-két órára vissza skálázni. Nem fog egyik percről a másikra a kazán kihűlni, hogy megszünjön a gőztermelés és ezzel az áram generálás (atomerőműnél sem).
Naperőműnél ezt meg lehetne tenni, hogy lekapcsolják az invertert vagy csak a szükséges mértékben állítják elő a szükséges energiát. A vissztáplálás nélküli rendszernél, amikor egy mérőóra figyeli a vételezett/visszatáplált mennyiéséget és ez alapján szabályozza magát az inverter, ez a gyakorlatban is működő példa.
Az, hogy előáll néha-néha negatív áramár, azt jelenti, hogy valaki túltermelt. Ez pedig azt jelenti, hogy ilyen nem állhatna elő, ha napelemes vagy szél termelést skáláznák vissza - amit akár egyik percről a másikra meg lehet tenni - hanem magas tehetetlenségű gőzzel működőt.
A megújulók megtérülése meg épp olyan lesz nagyban (ha már kivezetik a fosszilist), mint amilyen vissztatáplálás nélküli HMKE lenne kicsiben. Ez utóbbi oka, hogy most miért nem a megújulókat szabályozzák vissza, mert akkor ugrik a befektetők megtérülése. Ha nincs megtérülés, akkor meg senki sem építene megújuló erőművet.
Erre a problémára a megoldás meg az lesz, hogy a termelt áram árának sokkal magasabnak kell lennie mint most, mert a visszaszabályzott megújoló termeléssel is hasonló mértékű bevételt kell garantálni, mint amikor a teljes termelt mennyiséget átveszi az elektromos hálózat. Ha csökken a bevétel, akkor nincs megtérülés.