Részben igazad van. Mindemellett a nyitó bejegyzésed súlyos tárgyi tévedéseket tartalmaz. Csak néhány példa:
- "hogy a kis volumenű, nagy árrésű kereskedésről átálljanak a nagy volumenű, kis árrésű kereskedésre"
Itt kevered a nagykert a kiskerrel.
- "irgalmatlan lehúzások mennek"
Amíg ott tartunk, hogy a vásárló lusta megnézni máshol is adott terméket/szolgáltatást, addig nincs miről beszélni. Lehúzni csak azt lehet, aki hagyja magát.
- "minél nagyobb az üzlet annál olcsóbb"
Ez a tévhit honnan ered? Nincs olyan szabály, ami ezt garantálná. Ha a méretgazdaságosságra gondoltál (adott nm-re eső bevétel/eredmény/nyereség), akkor már igazad lenne. Nem véletlenül hatékonyabb a Lidl/Aldi/Auchan stb., mint Juci néni vegyesboltja.
- "autószerelőknek nyújtott 50%-os(!) kedvezménye"
A forgalom alapú kedvezmény nem tiltott. Mivel egy autószerelő 1 nap alatt költ annyit a boltban, mint te 1 év alatt, így nyilván joggal kapja a kedvezményt.
Itt az igazi gond az, hogy az autószerelő lenyeli ezt a kedvezményt, majd bekamuzik marha olcsó munkadíjat és így előadja az ügyfélnek, hogy ő mennyire olcsó, meg mennyire jófej. Persze erről általában számlát se ad, járulékokat se fizeti be rendesen. Magyarul hazudik, átver mindenkit. Ez az undorító benne. Szerintem.
Az általad írt problémákon kívül én az alábbiakat látom még:
- Mindig mindenki tartja a markát, várja a zsét. Az üzlethelyiség tulajdonosa, az alkalmazott (ha van), a tulaj, az állam, az önkormányzat. Persze előre, holott még nem is történt termék/szolgáltatás értékesítés. Rosszabb esetben csak az árbevétel nem realizálódott még.
- Mindenki imád késve fizetni. Aztán lehet a kintlévőségekkel, faktorálással bajlódni.
- Vannak kis tőkeigényű kiskerek, meg vannak nagyok. 1-2-3 misit a tulajok még könnyen betolnak raktárkészletbe induláskor, viszont 50-100 misit már senki se szeret "parkoltatni". Azt ki is kell tudni árulni. Nyilván más a helyzet egy zöldségesnél, ahol magas a gyorsan romló áruk mennyisége és más mondjuk egy hegesztő boltnál.
- A kiskerek vezetői képzetlenek. Gazdaságilag, jogilag, technikailag.
- A kereskedői léthez kereskedői véna kell. Ez vagy megvan valakiben vagy nincs. Nem lehet megtanulni, bármit is állítson bárki.
- Mindenki rövid távra tervez - "Csak ezt a napot éljük túl!" mentalitás. 3-5-10 évre szinte senki - a nagy multikat leszámítva. Nincs stratégia.
- A tulajdonosi és üzletvezetői érdek nem mindig esik egybe. KKV-nál (kisboltok jelentős része ilyen) képtelenek felfogni, hogy a 2 érdek sérti időnként egymást, ezért nem is tudják kezelni ezeket a helyzeteket.
A netkávézós, Metro sztorihoz: A főnököd egy igazi idióta lehetett. Nem hiszem, hogy akkora gond lett volna neki hozni 4-5 helyett 10-15 dobozzal, ha azt kiárulja 1-4 hét alatt. Így havonta egyszer kellett volna csak elmennie beszerző körútra. Az meg nem olyan sok.
Persze előtte azért egy költség/haszon elemzést végezni nem árt, illetve mérlegelni, hogy minek is tekinti a csokit: csak vevőcsalogatónak vagy profittermelő árucikknek.