Az a baj, hogy ezek az IDE-k jönnek-mennek, (főleg a GUI-sok), egyik kihal (Atom, Eclipse, gedit, stb.), másik átveszi a helyét. Jelenleg a Visual Studio Code a legnépszerűbb, esetleg IntelliJ, amit tömegesen használnak. De ha rám hallgatsz, vim vagy Emacs, ezek örök érvényűek, sose tűnnek el, ha egyszer megtanulod, sose kell átlovagolni másik hájpvonatra, 40-50 éve jelen vannak, pár évtized múltán sem mennek sehová, és a billentyűkiosztásukat is tudja egy csomó másik program (vi/vim-mód és Emacs-mód, pl. readline, less, man, info, stb.). Azt meg sem említem, hogy multiplatformosak, mert az már régóta alap a GUI-s IDE-knél is (jó, vannak kivételek, a Gnome Text Editor, a gedit utóda nincs Windowsra, Notepad++ csak Windowra van).
Ne feledjük, hogy régen a C/Unix nagy öregjei egyszerű teletype-on nyomták ed-sorszerkesztővel, semmi kódszínezés, plugin, LSP. Ennek ellenére mindegy mit használsz, C-re bármi jó, egyszerű Code::Blocks, Geany, notepadqq, vagy terminálban vi/nvi, joe, jed, nano, micro is, mcedit, ne (nice editor), helix, kakoune, vagy amit ismersz, bedrótozol egy gyorsbillentyűt, hogy az aktuális megnyitott c fájlt fordítsa újra, vagy amit én szoktam: entr vagy inotify-jal figyelni, hogy ha felülmented a fájlt, akkor automatikusan újrafordítja az egész projektet egy külön terminálablakban, azért külön ablak, ha van hibakimenet, akkor lássad. Ha nincsenek nagy igényeid, mint splitek, pluginek, folding, language server, beépített debugger, akkor tényleg szinte bármi jó, ami otthonos számodra.
Linus Torvalds 31 éve a saját microemacs-klónjával tolja: uEmacs. Egy 165 KB-os terminálos szösszenet, természetesen szintén semmi kódszínezés, vagy hasonló, ezzel fejleszti a sok millió soros Linux kernelt a mai napig.